Mózes akkor ezt mondta az ÚRnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én a szavak embere. Korábban sem voltam, de azóta sem lettem az, hogy szolgáddal beszélsz. Sőt inkább nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok. De az ÚR ezt mondta neki: Ki adott szájat az embernek? Ki tesz némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Talán nem én, az ÚR?! Most azért csak menj: majd én segítségedre leszek a beszédben, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj! De ő azt felelte: Kérlek, Uram! Küldj mást, akit küldeni tudsz! Ekkor az ÚR haragra gerjedt Mózes ellen, és azt mondta: Van neked egy testvéred, a lévita Áron. Tudom, hogy ő jól tud beszélni. Sőt jön is már eléd, és ha meglát, szívből fog örülni. Beszélj hát vele, és add az ő szájába a szavakat! Én pedig a segítségetekre leszek a beszédben, és megtanítalak benneteket arra, hogy mit cselekedjetek. Ő majd beszél helyetted a néppel. Ő lesz a te szád, te pedig olyan leszel neki, mint az isten. Ezt a botot pedig te vedd a kezedbe, és mutasd be vele a jeleket!
2Móz 4,10-17.
ISTEN ELHÍVÁSÁNAK KÖVETÉSE
Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! (Péld 3,5)
Évekkel ezelőtt, amikor Isten elhívott a lelkészi szolgálatra, két választásom volt: folytatom teljes munkaidős hivatásomat, és mellette lehetek részidős lelkész, vagy feladom a hivatásom, és teljes munkaidejű lelkész leszek. Mindkettő megfelelő módja Isten szolgálatának. Erős vonzódást éreztem a teljes idejű lelkészi szolgálat felé, de bizonytalan voltam, vajon el tudom-e tartani a családomat a lelkészi fizetésből. Aggódva próbáltam összevetni kiadásaimat és bevételeimet, és ez nem sok jóval kecsegtetett. Hittem, hogy ha ez Isten elhívása, működni fog, mégis bizonytalan voltam. Végül azt mondtam: "Rendben van Istenem, ha kinyitod az ajtót a teljes idejű egyházi szolgálatra, belépek azon". Ezután békességet éreztem és bizonyosságot Isten elhívása iránt.
Amikor saját feltételeink szerint igyekszünk berendezni életünket, nem tudunk teljes mértékben figyelni Isten elhívására, bármi legyen is az. Több mint 25 éve szolgálok teljes munkaidős lelkészként, és soha nem bántam meg ezt a döntést. Ha rábízzuk a jövőt Istenre, békességet és világos utat találunk.
Imádság: Kegyelmes és szerető Istenünk, segíts őszintén figyelnünk és válaszolnunk életünkre vonatkozó elhívásodra! Segíts mindig bízni benned! Ámen.
Isten elhívását világosabban látom, ha bízom abban, hogy ő gondot visel rám.
Gene Lankford (Alabama, USA)
