A testvéri szeretet áldása
Zarándokének. Dávidé.
Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára. Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor.
Zsolt 133,1-3.
LEGYÜNK EGYEK!
Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek. (Zsolt 133,1)
Mikor először jártam külföldön, egy új felekezetbe kezdtem járni. Hónapokig élveztem a lelki közösséget, az úrvacsorát és a hagyományos énekeket a gyülekezettel. Mikor hazaértem a saját gyülekezetembe, újra modern zenei dicsőítő csapattal imádtam Istent. A meglátogatott gyülekezetben a prédikációkat nyugodt stílusban mondták el, és az istentisztelet mindig egy egyszerű imával végződött. Ezzel szemben a saját gyülekezetemben az igehirdetés érzelmi erőssége folyamatosan nő, majd dicsőítés követi, amikor sokan a bűnbánatukat vagy imádatukat könnyekkel fejezik ki. Egyik gyülekezetben sem éreztem magam kívülállónak.
Az istentisztelet különböző stílusa elgondolkodtatott, hogy Isten, aki ilyen különbözőnek és mégis hasonlónak alkotott minket, milyen hatalmas. Nincs tökéletes gyülekezet vagy liturgia, nincs egy kizárólagos módja az imádatnak - Isten gyönyörködik azokban, akik megtanultak egyetértésben együtt élni (Zsolt 133), bizonyságot téve a világ előtt Isten szeretetéről (Jn 17,23). Keresztények, nem számít, hol gyülekezünk össze - legyünk egyek!
Imádság: Istenünk, segíts nekünk, hogy támogassuk egyházad egységét és segíts egyetértésben élni egymással! Ámen.
Istent dicsőítem, ha szeretetben és egységben élek másokkal.
Roberto Fernández-Acosta (Havanna, Kuba)
