Izráel a Sínai-hegynél
A harmadik napon pedig virradatkor mennydörgés, villámlás és sűrű felhő támadt a hegyen, és igen erős kürtzengés. Ekkor az egész nép a táborban reszketni kezdett félelmében. Mózes ekkor kivezette a népet a táborból az Isten elé, és ők megálltak a hegy lábánál. Az egész Sínai-hegy füstbe borult, mert leszállt rá tűzben az ÚR. Füstje úgy szállt föl, mint az olvasztókemence füstje, és az egész hegy erősen rengett. A kürtzengés egyre csak erősödött. Mózes beszélt, és az Isten mennydörgésben felelt neki. Leszállt tehát az ÚR a Sínai-hegyre, a hegy csúcsára. És fölhívta az ÚR Mózest a hegy csúcsára, Mózes pedig fölment. Az ÚR ezt mondta Mózesnek: Menj le, és figyelmeztesd a népet, hogy ne törjön előre azért, hogy lássa az URat, különben sokan elesnek közülük. Még a papok is, akik különben közeledhetnek az ÚRhoz, szenteljék meg magukat, hogy rájuk ne rontson az ÚR! Mózes azt felelte az ÚRnak: Nem jöhet föl a nép a Sínai-hegyre, hiszen te így figyelmeztettél bennünket: Vonj határt a hegy körül, és rendeld el, hogy szenteljék meg azt! De az ÚR ezt mondta neki: Indulj, menj le, és jöjj fel Áronnal együtt! De a papok és a nép ne törjön előre, és ne jöjjenek föl az ÚRhoz, hogy rájuk ne rontson. Mózes tehát lement a néphez, és megmondta ezt nekik.
2Móz 19,16-25.
A VIHAR KÖZEPÉN
A harmadik napon pedig virradatkor mennydörgés, villámlás és sűrű felhő támadt a hegyen, és igen erős kürtzengés. Ekkor az egész nép a táborban reszketni kezdett félelmében. (2Móz 19,16)
A bátyám egy júniusi délután halt meg. Azon az estén egy hatalmas vihar kerekedett, és úgy éreztem, mintha valami a szabadba kényszerítene. A szél ostorozta könnyáztatta arcomat és szerteszét fújta a hajam. Szürke, kék és narancsszínek játszottak az égen. Felnéztem, és ekkor egy nagyot villámlott, majd hatalmasat mennydörgött. Addig álltam odakint, amíg a szakadó eső vissza nem kényszerített a lakásba. Elviselhetetlen bánat töltött el. Vissza akartam kapni a bátyámat, mert nagy szükségem volt rá. De tudtam, hogy ezen a félelmetes jelenségen keresztül Isten azt mondja: "A testvéred, akit szeretek, itt van velem."
A halálesetet követő hónapokban sokat olvastam a Bibliát és imádkoztam. Isten ráirányította figyelmemet a 2Móz 19-re, ahol Mózes találkozik Istennel a Sinai hegyen. Ez az ige új megvilágításba került számomra: a mennydörgés, a villámlás, a sűrű felhő és a földrengés Isten jelenlétéről tanúskodott. Eszembe jutott a vihar, melynek szemtanúja voltam a bátyám halálának napján. Isten szólt hozzám a természeten keresztül, és az ő jelenlétében voltam a vihar idején. Isten velem együtt gyászolt, vigaszt és szeretetet nyújtott az előttem álló úthoz. Ő azóta is velem van.
Imádság: Atyánk, segíts észrevennünk a jeleket, melyek arról tanúskodnak, hogy velünk vagy életünk viharaiban! Ámen.
Ma mindenben Isten jelenlétét fogom keresni.
Lea Anne Foster (Virginia, USA)
