Amikor megérkeztek, és meglátta Elíábot, ezt gondolta: Biztosan ez lesz a felkent, aki most itt áll az ÚR előtt. De az ÚR ezt mondta Sámuelnek: Ne tekints a megjelenésére, se termetes növésére, mert én megvetem őt. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van. Ekkor Abínádábot szólította Isai, és odavezette Sámuel elé, de ő ezt mondta: Őt sem választotta az ÚR. Azután Sammát vezette oda Isai, de Sámuel ezt mondta: Őt sem választotta az ÚR. Hét fiát vezette így oda Isai Sámuel elé, de Sámuel ezt mondta Isainak: Ezeket nem választotta az ÚR. Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Itt van az összes fiad? Hátra van még a legkisebb - felelte ő -, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel ezt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik. Érte küldött tehát, és elhozatta. Ő pedig pirospozsgás, szép szemű és jó megjelenésű volt. Akkor ezt mondta az ÚR: Rajta! Kend föl királlyá, mert ő az! Sámuel pedig fogta az olajos szarut, és testvérei körében fölkente őt. Akkor az ÚR lelke szállt Dávidra, és attól kezdve vele is maradt. Sámuel pedig elindult, és elment Rámába.
1Sám 16,6-13.
GONDOSKODÓ SZÍV
Nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van. (1Sám 16,7)
Amikor mentővel megérkeztem a kórházba, nem volt szabad ágy a sürgősségi osztályon, így tolószékbe ültettek, és egy teremben vártam egész nap, hogy ellássanak. Egy tetoválásokkal teli, nyakában vastag láncokat viselő motoros lépett be a szobába, majd leült idős édesanyja mellé. Ijesztő volt számomra a megjelenése. Késő délután, amikor meghallotta, hogy cukorbeteg vagyok, és reggel 5 óra óta nem ettem, felugrott és így szólt: "Ez borzasztó! Szólok a nővérnek, hogy szüksége van ennivalóra." Később azt mondta: "Hidegnek tűnik. Hozok önnek egy takarót." Pokróccal tért vissza, és betakart. Ez az ember gondoskodó volt, jószívű, és én a külseje alapján rosszul ítéltem meg.
A mai olvasmány szerint Sámuel hasonló hibát követett el. Isten elküldte Isai házába, hogy kenje fel a fiát, akit Isten királynak választott. Amikor meglátta Elíábot, Sámuelnek tetszett a külleme, és úgy gondolta, hogy biztosan őt választotta ki Isten. De Isten azt mondta: "Ne tekints a megjelenésére...Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van" (1Sám 16,7). Értékes leckét tanultam. Ez a bibliai történet és a kórházi tapasztalataim arra figyelmeztetnek, hogy együttérzőnek kell lennem minden emberrel.
Imádság: Istenünk, bocsáss meg, amikor rosszul ítélünk meg másokat! Segíts úgy látnunk őket, ahogy te látod! Ámen.
Ma minden emberben Krisztust fogom keresni.
Donna L. Williams (Pennsylvania, USA)
