Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet. Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom. Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az Isten. Bízzatok benne mindenkor, ti, népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk!
Zsolt 62,6-9.
SÚLYOS KÉRDÉSEK
Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom! (Zsolt 91,1-2)
Egy júliusi reggelen két rendőr jött hozzánk. Sajnálattal közölték, hogy 23 éves fiunk öngyilkos lett. Mély fájdalom törte meg szívünket. Küzdöttünk a hatalmas veszteséggel, azon tépelődve, miért történt ez. Miért tette ezt magával a fiunk? Kérdeztük Istent: "Miért engedted, hogy ez megtörténjen?" Meg akartuk érteni. Hiába ismételgettük a kérdéseket, válaszra nem találtunk.
Amikor segítséget kértem, Isten a 91. zsoltáron keresztül fedte fel nekem, mire van a legnagyobb szükségem: megpihenni az ő jelenlétében, bízni szeretetében és jóságában. Tudtam, hogy ez csak a Jézussal való mély és bensőséges kapcsolaton keresztül lehetséges. A Szentírás olvasása erőt adott a folytatáshoz. Imádságban kiöntöttem szívemet Jézusnak. Idővel békességre találtam, és már nem zaklatnak fel a gyötrő kérdések.
A legtöbben átéltünk már olyan eseményt az életünkben, amely több kérdést hagyott bennünk, mint ahány választ kaptunk. A megválaszolhatatlan kérdéseinkben Jézus velünk van és segít. Amikor keressük őt a Szentírásban, elgondolkozunk szeretetén, és nap mint nap megfogadjuk parancsolatait, nyugalmat talál zaklatott lelkünk.
Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy ne feledjük, csak te tudsz nekünk békességet és menedéket adni! Ámen.
Isten örül, ha kérdéseimmel hozzá fordulok.
Cynthia M. Kroll (Oregon, USA)