Közben hosszú idő telt el, és meghalt Egyiptom királya. Izráel fiai pedig sóhajtoztak és kiáltoztak a szolgaság miatt, és a szolgaság miatti segélykiáltásuk feljutott Istenhez. Isten meghallotta panaszkodásukat, és visszaemlékezett Isten a szövetségére, amelyet Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött. Rátekintett Isten Izráel fiaira, és gondja volt rájuk Istennek.
2Móz 2,23-25.
ISTEN HALL BENNÜNKET
Amikor erről beszélgettek egymás között azok, akik félik az URat, az ÚR figyelt, és meghallotta. És beírták egy könyvbe az ÚR előtt emlékezetül azokat, akik őt félik és megbecsülik nevét. (Mal 3,16)
Egy barátnőmmel havonta találkozunk, hogy imádkozzunk. Megosztjuk aggodalmainkat és megválaszolt imáinkat, s aztán Isten elé visszük mindezeket. Az évek folyamán megtapasztaltunk megválaszolt imákat, és támogattuk egymást a nehéz időkben.
Egyszer, amikor találkoztunk, a barátnőm megosztotta egy gondját, amely nagyon nyomasztotta. Hosszú ideig tartott, míg elmondta a történetét, és a teljes időnk elment erre az egy dologra. A végén a barátnőm csalódott volt, mert nem a szokásos módon imádkoztunk. De egész idő alatt kérdezgettem, és azt is megbeszéltük, hogy Krisztus mit felelne.
Kifejeztem bizonyosságomat, hogy Isten hallotta a beszélgetésünket, és teljesen képben van. Isten ismeri szíve szándékát, hogy Istent akarja tisztelni ebben a helyzetben. Ahogy Isten hallotta az Izráeliták aggodalmát, mikor Egyiptomban voltak, úgy hall minket is, még mielőtt megszólalnánk. Bár nem a szokásos módon beszélgettünk, tudtam, hogy Isten jelen volt.
Imádság: Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy hallod szavainkat, és tudod, mi van a szívünkben. Ámen.
Isten ismeri gondolatainkat, és hallja szavunkat.
Joan R. S. McDowell (Skócia, Egyesült Királyság)
