Kérlek azért titeket, testvéreim, az Isten irgalmasságára, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul, és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.
Róm 12,1-2.
APRÓ KIIGAZÍTÁSOK
Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad. Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik. (Péld 15,31-32)
Kisfiú koromban élvezettel néztem, ahogy apám vezette a családi autót. A lába mindig mozgásban volt a kuplung-, a gáz- és a fékpedál között. De a kormánykeréken kézzel végzett apró mozdulatai nyűgöztek le igazán. Így amikor a családi autó biztonságosan leparkolt a kocsifelhajtón, leültem a kormány mögé, és úgy tettem, mintha én vezetnék. A lábaim nem érték még el a pedálokat, de a kormánykerékkel olyan apró mozdulatokat tudtam végezni, mintha úton haladnék. Amikor később megtanultam vezetni, hamar megértettem, hogy azok nélkül a kormánykerékkel végzett apró mozdulatok nélkül az autó kisodródna a haladási irányból.
Rájöttem, hogy az életem egy kicsit hasonló az autóvezetéshez. Néha rá kellett taposnom a fékre, hogy elkerüljem a katasztrófát. De legtöbbször csak azokat az apró korrekciókat kellett végrehajtanom, hogy stabilan tartsam életem irányát.
Most úgy gondolok a Szentírásra, mint az iránytűre és térképre. Ezek együttesen Isten keskeny útján tudnak tartani, és segítenek, hogy jobban megértsem, mit vár Isten az életemtől.
Imádság: Urunk, te tudod, mi a legjobb számunkra. Támogass, hogy megtegyük az apró korrekciókat, amelyek segítenek jobban megérteni, hogyan élhetünk tetszésedre! Ámen.
A Szentírás az én iránytűm és térképem.
Doug Wingert (Arizona, USA)
