Hallottam, és reszketett a szívem, hangjától megremegtek ajkaim; fájdalom járja át csontjaimat, reszkető léptekkel járok. Bárcsak nyugtom lenne a nyomorúság napján, amely eljön a bennünket fosztogató népre! Mert a fügefák nem fognak virágozni, a szőlőtőkéken nem lesz gyümölcs. Hiányozni fog az olajfák termése, a kertek sem teremnek ennivalót. Kivész a juh az akolból, és nem lesz marha az istállókban.
De én vigadozni fogok az ÚR előtt, víg örömre indít szabadító Istenem. Az ÚR, az én Uram ad nekem erőt; olyanná teszi lábamat, mint a szarvasokét, és magaslatokon enged járni engem. A karmesternek: húros hangszerre.
Hab 3,16-19.
KÜLÖNLEGES RECEPT
Mert a fügefák nem fognak virágozni, a szőlőtőkéken nem lesz gyümölcs... De én vigadozni fogok az ÚR előtt, víg örömre indít szabadító Istenem. (Hab 3,17-18)
Közeledett a születésnapom, és nagyon szerettem volna tortával megünnepelni. A probléma az volt, hogy nem volt elég pénzünk rá. A nővérem tudta, hogy tortát szeretnék, így készített egyet. Liszt, vaj és tej helyett édesburgonyát és kókuszt használt. Először megpárolta az édesburgonyát, majd pürésítette. Ezután tortát formázott belőle, és megszórta kókuszreszelékkel.
A születésnapi tortám elkészítésére a nővérem nem költött sok pénzt. Az édesburgonya és a kókusz olcsó volt, viszont a torta nagyon szép lett, és az íze is finom volt. Nagyon boldog voltam! Hálát adtam Istennek a különleges születésnapi tortámért.
Ebből az élményből megtanultam, hogy a boldogság nem függ a pénztől vagy a gazdagságtól. Ezért tudott Habakuk örülni annak ellenére, hogy nem volt terménye, jószága vagy más anyagi gazdagsága.
Talán nekünk sincs sok pénzünk vagy vagyonunk, nem tudunk mindent megvenni, amit szeretnénk. De attól még lehetünk boldogok. Mivel van Istenünk, mindenünk megvan, amire szükségünk van az életben. Habakukhoz hasonlóan mi is örvendezhetünk az Úrban.
Imádság: Istenünk, segíts, hogy ne a pénztől vagy a gazdagságtól várjuk a boldogságot! Emlékeztess arra, hogy az igazi öröm csak tőled származik! Ámen.
Mivel van Istenem, mindenem megvan, ami szükséges.
Linawati Santoso (Kelet-Jáva, Indonézia)
