Tanítványaihoz pedig így szólt Jézus: Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis táplálja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! De aggódásával ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is? Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt?
Lk 12,22-26.
ISTEN CSODÁS GONDOSKODÁSA
Ha a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek! (Lk 12,28)
Tíz évvel ezelőtt a házam mögött volt egy hatalmas játszótér. A felnőttek csevegése és a gyerek kacaja mindig élettel töltötte meg a teret. Mostanra már elhagyatott lett, de számomra mégis szebb, mint valaha. A fű átvette a hatalmat a teljes játszótér fölött és zöldre festette. Az óriási fák még nagyobbra nőttek, virágaik csak úgy ragyognak a kéklő éggel és a fehér felhőkkel a háttérben. Időnként a kertész levágja a füvet, hogy az új hajtások még zöldebbek legyenek, melyek ide-oda hajladoznak a reggeli szellőben, és csak úgy szikráznak a fák levelei között megcsillanó napfényben. Milyen tökéletes kép ez Isten teremtett világáról!
Az elhagyott játszótérhez hasonlóan érezhetünk mi is, ha barátaink, a családunk vagy a körülöttünk lévő emberek megfeledkeznek rólunk. De ilyenkor sem kell elcsüggednünk. Az emberek elhagyták a játszóteret, de Isten újradíszítette, még szebbé és békésebbé lett. Amikor kihívást jelentő helyzetekkel nézünk szembe, nem kell aggodalmaskodnunk. A füvet is levágják, elégetik, ám mégis mindig tökéletes szépséggel újjászületik. Ha Isten ilyen csodálatosan gondoskodik az ilyen apró dolgokról, akkor rólunk is gondoskodni fog. Ebben egészen biztosak lehetünk, mert Isten szeretett gyermekei vagyunk.
Imádság: Drága Istenünk, köszönjük, hogy sohasem hagysz el bennünket. Bátoríts minket szereteteddel. Ámen.
Isten szeretete végtelen.
Johana Htwe (Yangon, Mianmar)
