Ha majd elmondod ennek a népnek mindezeket, megkérdezik tőled: Miért fenyeget bennünket az ÚR ennyi nagy veszedelemmel? Milyen bűnt és vétket követtünk el Istenünk, az ÚR ellen? Így válaszolj nekik: Azt, hogy őseitek elhagytak engem - így szól az ÚR -, más isteneket követtek, azokat szolgálták és imádták. Engem pedig elhagytak, és nem tartották meg törvényemet. Ti meg még őseiteknél is nagyobb gonoszságot követtetek el, hiszen ti mindnyájan megátalkodott gonosz szívetek szerint éltek, és nem hallgattok rám. Ezért eldoblak benneteket ebből az országból egy olyan országba, amelyet nemcsak ti, de még őseitek sem ismertek. Ott majd szolgálhattok más isteneket éjjel-nappal. Nem kegyelmezek meg nektek!
De majd eljön az idő - így szól az ÚR -, amikor nem azt mondják többé, hogy él az ÚR, aki fölhozta Izráel fiait Egyiptom földjéről, hanem azt, hogy él az ÚR, aki fölhozta Izráelt észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket. Mert visszaviszem őket földjükre, amelyet őseiknek adtam. Íme, sok halászt hívatok - így szól az ÚR -, hogy halásszák ki őket. Azután sok vadászt hívatok, hogy hajtsák össze őket minden hegyről, minden halomról és sziklahasadékból. Bizony, szemmel tartom minden útjukat. Nem rejtőzhetnek el előlem, és bűnük nem maradhat rejtve szemem előtt. Előbb azonban kétszeresen megfizetek nekik bűnükért és vétkükért, mert meggyalázták országomat holt bálványaikkal, és megtöltötték örökségemet utálatos szokásaikkal.
Ó, URam, én erőm és mentsváram, menedékem a nyomorúság idején! Hozzád jönnek majd a nemzetek a föld legszéléről is, és ezt mondják: Bizony, hamis isteneik voltak elődeinknek, hiábavalók, egyik sem ér semmit! Hiszen nem istenek azok, akiket istenként készít magának az ember! Ezért most megmutatom, ezúttal megmutatom nekik kezemnek hatalmát, és megtudják, hogy ÚR az én nevem!
Jer 16,10-21.
BÁRMIT HOZZON A HOLNAP
Miért fenyeget bennünket az ÚR ennyi nagy veszedelemmel? Milyen bűnt és vétket követtünk el az ÚR ellen? (Jer 16,10)
"Szervezetét a mellrák egy agresszív formája támadta meg." - hallottam az onkológus szavait, de nem tudtam, hogyan is kezeljem ezt az információt. A rák rémisztő érzelmeket keltett bennem, amikor 2015-ben szembesültem a kilátástalan jövőmmel. Keresztény hitem ellenére fojtogató félelmet éreztem, amely fogva tartott, amit ezelőtt még soha nem tapasztaltam. Az egyetlen dolog, amit tehettem: Istenhez és a Szentíráshoz fordultam.
Amint a Bibliát tanulmányoztam, Isten rám talált. Naponta bátorítást kaptam a Szentírásból. Bibliai szakaszok, amelyeket azelőtt számtalanszor olvastam már, új és reményteljes tartalommal teltek meg. Jeremiás imádsága (Jer 16,19): "Ó, URam, én erőm és mentsváram, menedékem a nyomorúság idején!" - hirtelen az enyém lett. Isten szavára figyelve békességet kaptam, amelyre nagy szükségem volt, és végül a félelem helyett rendkívüli nyugalom költözött belém.
A műtét, a kemoterápia és a sugárkezelés óta tünet nélküli vagyok, de a holnap sohasem biztos. Tudjuk, hogy Isten tartja kezében a holnapot itt a földön és az örökkévalóságban is. Amikor a félelmeim között a Szentíráshoz fordultam, Isten rám talált.
Imádság: Mennyei Atyánk, köszönjük ígéretedet, hogy soha nem hagysz magunkra. Adj békességet és támaszt azoknak, akik az életüket veszélyeztető betegségekkel küzdenek! Ámen.
Amikor a Szentíráshoz fordulok, Isten rám talál.
Teresa Todt (Illinois, USA)
