Illés a sareptai özvegynél
Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak, mert nem volt eső az országban. Ekkor így szólt hozzá az ÚR igéje: Kelj föl, és menj el a Szidónhoz tartozó Sareptába, és maradj ott! Én megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy gondoskodjék rólad. Fölkelt tehát, és elment Sareptába. Amikor a város bejáratához érkezett, éppen ott volt egy özvegyasszony, aki fát szedegetett. Odakiáltott neki, és ezt mondta: Hozz nekem egy kis vizet valamilyen edényben, hadd igyam! Amikor az elment, hogy vizet hozzon, utánakiáltott, és ezt mondta: Hozz nekem egy falat kenyeret is magaddal! De az asszony így felelt: A te Istenedre, az élő ÚRra mondom, hogy nincs miből. Csak egy marék liszt van a fazekamban, és egy kevés olaj a korsómban. Éppen most szedegetek pár darab fát, hogy hazamenve kisüssem azt magamnak és a fiamnak. Azt most megesszük, azután meghalunk. Illés azonban ezt mondta neki: Ne félj, csak menj, és tégy úgy, ahogyan mondtad; de előbb készíts belőle egy kis lepényt, és hozd ki nekem! Magadnak és a fiadnak csak azután készíts! Mert így szól az ÚR, Izráel Istene: A lisztesfazék nem ürül ki, és az olajoskorsó nem fogy ki addig, amíg az ÚR esőt nem bocsát a földre. Az asszony elment, és Illés szavai szerint járt el. És evett ő is meg az asszony és a háza népe is mindennap. A lisztesfazék nem ürült ki, az olajoskorsó sem fogyott ki az ÚR ígérete szerint, ahogy igéjében, Illés által, megmondta az ÚR.
1Kir 17,7-16.
ISTEN GONDOSKODIK
Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban. (Fil 4,19)
Az egyik nagy aszály idején elromlott a házunkban a vízszivattyú. A szüleimnek nem volt pénze újat venni. Folyamatosan imádkoztunk az esőért, de nem esett.
Víz nélkül nem lehet élni. Szerencsére néhány szomszéd, akinek komolyabb vízszivattyúja volt, felajánlotta a segítségét. Engedélyezték, hogy a családunk annyi vizet hozzon el tőlük, amennyire szükségünk van. Így a szüleimmel mindennap vittük a vödröket a szomszéd házakhoz vízért, amíg a szárazság véget nem ért.
Ez az élmény emlékeztetett, hogy Isten nem mindig úgy válaszol az imákra, ahogyan mi szeretnénk vagy várjuk. Nem esett azonnal az eső, miután imádkoztunk. De Isten a szükségleteinknek megfelelően válaszolt az imáinkra azzal, hogy jószívű szomszédokat adott, akik mindennap vizet biztosítottak számunkra.
Imádság: : Gondviselő Istenünk, segíts bízni, hogy imáinkat akkor is meghallgatod, ha a válasz nem az, amire számítunk! Hálát adunk a segítségért, amelyet felajánlasz. "Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek... Ámen." (Mt 6,9-13)
Isten gondoskodik a szükségleteimről.
Juita Kartini (Jakarta, Indonézia)
