Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű.
Mt 11,28-30.
ELENGEDÉS
Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. (Zsolt 34,19)
A családom a közelmúltban három szerettünk elvesztését élte meg: édesapánkét, édesanyánkét és unokaöcsénkét. Miután kitakarítottuk szüleink házát a beköltöző új család számára, a valóság arcul csapott: soha többé nem fogunk összegyűlni gyermekkorunk családi fészkében. Apukánk soha többé nem fogja karácsonykor felolvasni a Lk 2-t. Anyukánk soha többé nem fog málnalekvárt vagy pekándiós sütit készíteni. Az unokaöcsénk soha többé nem fog huncutságot kitalálni ajándékként vagy ölelést kérni. A családunk soha többé nem lesz a régi.
Végigsétálva az üres házon, apukám gyümölcsöskertjén, és az ott kezdődő erdő szélén, sírva fakadtam. Hálát adtam Istennek a csodálatos családomért, gyermekkori otthonomért, és Isten áldásáért imádkoztam az új család számára. Később azonban rádöbbentem, hogy soha nem adtam át Istennek a gyászomat. Új módon értettem meg: Isten szeret és a fájdalmunkban is közel jön hozzánk. Ehhez Istennek kell ajánlani bánatunkat és gyászunkat.
Még ha ez nem is fogja a fájdalmunkat eltörölni vagy a gyász folyamatát kiiktatni, de bizonyosságot ad, hogy Isten kezében tartja életünket, és megtart még a gyötrő veszteségek közepette is. Soha többé nem kell terheinket egyedül cipelnünk, mert Isten velünk együtt hordozza azokat.
Imádság: : Atyánk, köszönjük jelenlétedet, megnyugtatásodat, vigasztalásodat és békédet, különösen a gyász idején. Ámen.
Megnyugvást nyerek, amikor átadom Istennek terheimet.
Diana Derringer (Kentucky, USA)
