2024. február 9. péntek

Tanítványaihoz pedig így szólt Jézus: Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis táplálja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! De aggódásával ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is? Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt? Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek! Ti se kérdezzétek tehát, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok! Mert ilyesmikért a világ pogányai törik magukat, a ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre. Inkább keressétek az ő országát, és ezek ráadásként megadatnak majd nektek. Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!

Lk 12,22-34.

MADÁR A VIHARBAN

Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az ÚR, a te Istened vonul majd veled, nem hagy cserben téged, és nem hagy el. (5Móz 31,6)

Feleségemmel a nappaliban ültünk, és a kint tomboló vihart figyeltük. Ahogy az eső ömlött, és hallottuk a mennydörgés morajlását, észrevettünk egy északi bíborfecskét a szélben és esőben repülni. Felrepült az eresz alatti fészkéhez a ház sarkánál. Hallottuk a fiókák csicsergését, ahogy odavitte nekik az apró bogarat, aztán csiripelve továbbrepült további elemózsiáért. Időről időre elment és visszarepült. Az erős szél időnként eltérítette az útjáról, de soha nem állt meg. Minden megtett útjával nőtt a csodálatunk iránta, és mindketten megjegyeztük, hogy van valami inspiráló a viselkedésében.
Jóval a vihar után még mindig a látottakon gondolkodtam. Az anyamadár viselkedése eszembe juttatta Jézus értünk hozott áldozatát. Jézus áldozata az odaadó szeretet példája volt, ahogy a kismadáré is! A kismadár eltökélt gondoskodása a kicsinyeiről emlékeztetett minket, hogy Isten törődik velünk és gondoskodik mindannyiunkról. Isten szeretete megmarad és nem változik a megpróbáltatások viharában sem. Imádkozom, hogy a kismadár odaadása megmaradjon emlékezetemben, és ösztönözzön, hogy szeressem az embereket és bízzam Istenben.

Imádság: : Urunk, köszönjük az értünk hozott áldozatodat. Bátoríts minket, hogy megmutassuk szeretetedet a világnak! Ámen.

Isten örök szeretetének emlékeztetői ott vannak körülöttem.
Jack L. Bodden (Texas, USA)

IMÁDKOZZUNK, HOGY ISTENBEN TUDJUNK BÍZNI A MEGPRÓBÁLTATÁS IDEJÉN IS!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2024 Április
Ke Sze Cs Szo Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

captcha 

Bejelentkezés

Legújabb kommentek