Debreceni Zoltán: Árva cigányfiú

 

Kisvejkén késő őszi estén ballagott munkából haza egy boldogtalan férfi Mátyásnak hívták.

Senkit nem szeretett, emiatt őt sem szerették az emberek a faluban. Nagyon magányos volt és szomorú a szíve. A hegyekben erősen kezdtek fújni a hideg szelek a nagykabátját összehúzta menet közben magán, mert nagyon fázott. Fejét lehajtva, hogy ne fújjon arcába a fagyos szél, úgy siettet haza a házába, a gazos, gondozatlan udvarába.

Már az utca ki volt világítva, mire hazaért a gondozatlan, házához. A kopott, rozoga kaput a kulccsal ki akarta nyitni, de az ujjai elgémberedtek a hidegtől, és a kulcs kiesett a kezéből.

Idegesen morgolódva lehajolt, hogy a kapu kulcsát fölvegye a száraz gyom közül., s akkor vette észre a kerítés tövébe ültetett zöld színű virágot.

Mindenhol csak nagy a gaz - morogta félhangosan.

Kedvesen ráköszönt a szomszédban élő cigány kisfiú. Szelíden mondta neki: Bácsi, azt a virágot én ültettem neked.

A férfi vállát rángatva mondta: Én ilyet nem kértem tőled, te fekete tücsök.

Azzal bement a sötét hideg házba. Majd a kályhába tüzet rakott. Közben kavargott benne a kisfiú mondata.

Minek nekem a virág?- mormogta magában.

Már késő éjszaka lett, de a boldogtalan férfi szemére nem jött álom. Akarata ellenére mindig a cigány kisfiú jutott az eszébe.

- Virágot nekem?

- Nekem?

Nekem ültette?

Majd könnyes szemmel a tornácáról levette a cukorrépa hámozó kést, és kiment az utcára. A félhomályban, mikor nem látta senki, és kiásta az agyagos földből a megdermedt virágot, amit neki az a kis vézna, beteg cigány kisfiú ültetett. Bevitte és egy edénybe gondosan elültette.

Másnap, ahogy dolgozni indult már kint volt az árva cigány kisfiú. Ugyanis a szülei autó balesetben már régebben meghaltak.

Csókolom, bácsi - köszönt mosolyogva szelíden a kisfiú.

A férfi mosolytalanul, komoran bólintott köszönés helyet a kisfiúnak.

A kisfiú odaszólt: Bácsika, látom bevitted a virágot.

Be – válaszolta, majd elballagott dolgozni. A munkából este sietett haza, mert tudta, a kis virág várja.

A kis virág napról napra szépen növekedett, mert rendszeresen ápolta, öntözte a boldogtalan ember.

Egy napon nagyon szép sárga virágot hozott. A férfi nagyon, de nagyon boldog lett, mert a szürke, sötét szobájába a virág fényes napot hozott.

Munkába indult, mint ahogy mindig szokott.  Reggelente a boltba tért be a tarisznyába élelmet venni.

De most az elemózsián kívül kért egy nagy tábla csokoládét is.

Másnap reggel nem látta a kisfiút a kerítés előtt, mint ahogy szokta. Egy darabig várta a cigány kisfiút, de hiába várta, csak nem jött.

Elment dolgozni, de nem volt jó érzése. Egész nap mindig a vézna, kedves gyerek járt az eszében.

Alig várta, hogy vége legyen a műszaknak, hogy tudjon sietni haza, de nem is a saját házához ment, hanem egyenest a kisfiú házához.

Többször bekiáltott, de a kisfiú helyett, egy öregasszony jött ajtót nyitni.

A kisfiút keresem - mondta izgatottan.

A kisfiú az éjszaka nagyon beteg lett. A mentő kórházban szállította. Én a mamája vagyok.

A férfi rohant ész nélkül a kórházba. A folyosón hangosan kiabálta: a kisfiút keresem, azt, akit az éjjel hozott be a mentő.

Sajnos, ma délelőtt meghalt a vézna, szép kisfiú, megállt a picike szíve - mondta neki egy fiatal nővérke.

Késve érkezett, sajnos uram.

Sírva fakadt, hangoson zokogva ment az után haza.

A férfi kisfiú sírjára élő sok színű virágból csináltatott egy nagy koszorút.

A temetésen odament a sírgödörhöz, és zokogva dobta a picike koporsója után a nagy tábla csokoládét.

Majd később, egy szép holdvilágos éjszaka, virágot ment ültetni a cigány kisfiú picike sírjára. Azt a virágot, amit a kisfiútól kapott. Majd megköszönte a kisfiúnak kint a temetőben többször sírva, zokogva, amiért szeretetre meg tudta nevelni.

Debreceni Zoltán (Domóvár)

DebreceniZ

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2019 Szeptember
Ke Sze Cs Szo Va
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

Bejelentkezés

Legújabb kommentek