Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudván hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül. Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt.
Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek. Senki se mondja, amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten a gonosztól nem kísérthető, és ő maga sem kísért senkit a gonosszal. Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz. Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim: minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.
Jak 1,2-6.12-17.
ÖRÖM
Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek. (Jak 1,2)
Úgy nőttem fel, hogy dacoltam a méhekkel, borzokkal és a tüskékkel, miközben a fekete szedret szedtem, a téli gyümölcsös pite reményében. Nemrég egyedül szedegettem, s tudtam, hogy a tüskék össze fogják karmolni kezemet és lábamat, majd a ruhámba kapaszkodnak, amint benyúlok az érett bogyókért, melyeket a gyűjtögetők túl kockázatosnak véltek leszedni. De vállaltam a karcolásokat, jele volt ez az elszántságnak, és a jövőbeni jó dolgok ígéretét rejtették. Amint szedegettem, Isten elém hozta ezt az igei kifejezést: "öröm a szenvedésben". Annyira meglepődtem, hogy megálltam a szedéssel.
A Biblia sokat beszél a szenvedésről, és arról, hogyan kezeljük azt. Én eddig nem sokat szenvedtem, de mindig úgy gondoltam, hogy a szenvedés közelebb visz Istenhez, aki erőt ad annak elhordozásához. Eddig azonban nem igazán értettem, mitől örömteliek a megpróbáltatások.
Isten még a kisebb kihívásokban is tanít bennünket, így a szedergyűjtögetés egy váratlan lecke volt. A karcolások nem olyanok, mint az üldöztetés, betegségek, vagy a halál. Számomra azonban emlékeztető jegyek voltak. A jövőben talán súlyosabb megpróbáltatással kell szembenéznem, de örömmel viselem el, azért a jóért, amit közben Isten elvégez bennem.
Imádság: Istenünk, örömünk forrása, vigasztald meg szívünket, amikor nehézségekkel nézünk szembe! Ámen.
Milyen jó dolgokat rejtett el Isten a mai kihívásaim közé?
Rachel Lulich (Indiana, USA)
