Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. Esküszöm és fogadom, hogy megtartom igazságos döntéseidet. Nagy nyomorúságba jutottam, tartsd meg életemet ígéreted szerint, URam! Önként vállalt fogadalmaimat fogadd kegyesen, URam, és taníts engem döntéseidre! Életem folyton veszélyben van, törvényedről mégsem feledkezem meg. Csapdát készítettek nekem a bűnösök, utasításaidtól mégsem tértem el. Intelmeidet kaptam örökségül örökre, azok örvendeztetik szívemet. Szívből törekszem rendelkezéseid teljesítésére, ennek örök jutalma van.
Zsolt 119,105-112.
BOLDOGAN ÉLTEK, MÍG...
Jó vagy te, és jót teszel, taníts engem rendelkezéseidre! (Zsolt 119,68)
Felsóhajtottam, amikor egy újabb áhítatot olvastam, ami arról szólt, hogy egy veszélyben lévő élet az emberek imájára csodálatosan rendbejött. Természetesen örültem neki, de azon gondolkoztam, hogy hol van azoknak a hangja, akik a megválaszolatlan imádságaik ellenére is bíznak Istenben?
Férjemmel már azelőtt imádkoztunk gyermekeinkért, mielőtt megszülettek. Felajánlottuk őket Istennek, eljártunk velük a templomba, megtanítottuk nekik az írásokat, és áldozatokat hoztunk, hogy keresztény oktatásban részesüljenek. A családunk örömmel szolgálta Istent. De szenvedésben is volt részünk.
Legidősebb fiam tizenévesen vízbe fulladt. Tíz év házasság után lányomat elhagyta a férje. Másik fiunknál skizofréniát állapítottak meg. Fiatalabb lányunk már három éve hozzánk sem szól.
Az élet kemény. Szeretteink meghalhatnak hitünk és imádságaink ellenére. Elválhatunk akkor is, ha bizodalmunk van. A betegségek gyógyíthatatlanok és végzetesek lehetnek. Imádkozhatunk, hűségesen élhetünk és bízhatunk Istenben, mégis elképzelhetetlen tragédiákkal szembesülhetünk.
De mindezek tudatában is tovább imádkozhatunk, életünket Istenre bízhatjuk abban a hitben, hogy ő jó, igaz, szeret minket és útjai békességesek. Örömmel tölthet el a tudat, hogy Isten soha nem hagy magunkra minket.
Imádság: Istenünk, köszönjük jelenlétedet. Segíts minden körülmények között hűségesnek maradni hozzád! Ámen.
Isten jelenlétére mindig támaszkodhatok.
DeVonna R. Allison (Florida, USA)
