Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk Jézus: Menjünk át a túlsó partra! Ők pedig otthagyva a sokaságot, csatlakoztak hozzá, minthogy ő már a hajóban volt; de más hajók is követték őt. Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. Ő pedig a hajó hátsó részében a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk? Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: Hallgass el, némulj meg! És elült a vihar, és nagy csendesség lett. Akkor ezt mondta nekik: Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek? Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?
Mk 4,35-41.
A VIHARBAN
Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: Hallgass el, némulj meg! És elült a vihar, és nagy csendesség lett. (Mk 4,39)
Egészségem romlása miatt feladtam tanári állásomat. A fizetésem épp elég volt, hogy férjemmel megélhessünk belőle, míg befejezi egyetemi tanulmányait. Ez a pénzügyi nehézség erőtlenné tett bennünket. Isten jó, és gondoskodott arról, hogy fizetni tudjuk az albérletet, a számláinkat és állami segélyből élelmet is tudtunk venni. További szükségletekre nem maradt pénzünk.
Már csak két hónapig kapok segélyt, amikor ezeket a sorokat írom. Azon gondolkozom, hogy miből fogjuk fedezni az albérletet és a számlákat. Férjem új munkát vállalt, de épp csak kijövünk a fizetéséből. Próbálok Jézus megnyugtató jelenlétére figyelni, de a hajléktalanság fenyegetése állandó félelemben tart.
Ma délután, amikor a konyhában voltam, hirtelen elsötétült az ég. Erős szélvihar támadt, és jégeső esett. Aztán amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan megszűnt a vihar, és kisütött a nap. Kimentem az erkélyre, élveztem a napsütést. Hitem megújult, és rájöttem, hogy nem vagyunk egyedül ebben a megpróbáltatásban. Isten velünk van a viharban, gondoskodik rólunk és védelmez bennünket. Idővel Isten átsegít a viharon.
Imádság: Szerető Atyánk, hálát adunk jelenlétedért a megpróbáltatások idején. Segíts, hogy mindig megtaláljunk téged a vihar közepette! Ámen.
Isten soha nem hagy el a nehézségekben sem.
Madeline Twooney (Észak-Rajna-Vesztfália, Németország)
