Zarándokének. Dávidé.
Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára. Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor.
Zsolt 133.
HÉDI NÉNI
Az Úrral dicsekszik lelkem. Hallják ezt az alázatosak, és örülnek. (Zsolt 34,3)
Miután az egyik áhítatom megjelent a Csendes Percekben, mely az amerikai The Upper Room magyar kiadása, kaptam egy levelet. Egy 86 esztendős asszonytól érkezett, aki - olvasva áhítatom - észrevette, hogy a közelben lakunk, és szeretett volna találkozni velem. Azóta Hédi nénivel találkoztunk személyesen, telefonon, valamint levelezés útján is tartottuk a kapcsolatot.
Egyszer, egy másik áhítatom is megjelent a folyóiratban. Egy bibliatáborról szólt, ahol a résztvevők különböző színű szalagot kaptak: a gyerekek narancsot, a felnőttek zöldet viseltek. Írtam arról, hogyan fejlődünk lélekben, és azon tűnődtem, hogy milyen színű szalag jelezhetné az én lelki érettségemet. Vajon zöld lenne, ami az érett, még mindig fejlődő hitemet jelezné? Aznap felhívott a levelezőtársam. Nagy lelkesedéssel újságolta: "megértettem a szalag üzenetét, és szeretném, hogy tudd, hogy a házimunkát zöld szalaggal a csuklómon végzem". Milyen csodálatos megerősítés! Feltettem zöld szalagomat, hogy erősítsen lelki utazásomon. Hiszem, hogy Isten örvendezik, amikor bizonyságot teszünk. Ilyenkor erősödik a hitünk, és másokat is bátorít.
Imádság: Mennyei Atyánk, köszönjük neked lelki testvéreinket. Segíts, hogy ne mulasszuk el megosztani szeretetedet másokkal. Ámen.
Kinek van szüksége ma az én bizonyságtételemre?
Pál Tünde (Budapest, Magyarország)
