Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük. Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma! Számolgatom, de több a homokszemeknél, és a végén is csak nálad vagyok.
Zsolt 139,13-18.
ÖRÖM A JELENBEN
Ne mondd azt, hogy miért voltak jobbak a hajdani napok a mostaniaknál, mert nem bölcs dolog, ha ilyet kérdezel! (Préd 7,10)
Korábban gyakran a "régi szép napokra" vágyakoztam. A rádióm egy régimódi adóállomásra volt beállítva, a tévében a régi, újrajátszott sorozatokat néztem, és panaszkodtam a nagy bevásárlóközpontok miatt, melyek egymás után sorakoztak a közelben. Amikor a megszokott piacot felváltotta egy szupermarket, egyszer bementem vásárolni. Felfedeztem, hogy itt nagyobb a választék, és a polcok között szélesebbek a közlekedősávok. Ez a kellemes felfedezés oda vezetett, hogy kipróbáltam más rádió- és tévécsatornákat is, és azok sok programjának is örültem. Mi mindent veszítettem azzal, hogy a múltban igyekeztem élni!
Könnyű a múlt kényelméhez és megszokottságához ragaszkodni, de ha így teszünk, elveszíthetjük a jelen iránti lelkesedésünket és a jövőbe vetett reményt. A zsoltáros szerint Isten megírta napjainkat, még mielőtt azok léteztek volna. Ő ismeri múltunkat és jelenünket, és mellettünk lesz a jövőben is. Ha nem akarunk előre menni, elveszítjük az Isten által készített áldásokat.
Azzal, hogy Isten akaratát követve igyekszem teljesebben a jelenben élni, kiteljesedett az örömöm, és Isten szeretetének jobb eszközévé váltam. Vajon milyen új megtapasztalás vár még rám?
Imádság: Mennyei Atyánk, minden napunkat rád bízzuk. Szeretnénk a neked való örömteli szolgálatban élni. Ámen.
Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen! (Zsolt 118,24)
Monica A. Andermann (New York, USA)
