Mivel tehát megigazultunk hitből, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala járulhatunk hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk Isten dicsőségében. Sőt, dicsekszünk a megpróbáltatásokkal is, mert tudjuk, hogy a megpróbáltatás szüli az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által.
Róm 5,1-5.
TANULNI A REMÉNYRŐL
A megpróbáltatás szüli az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet... (Róm 5,3-4)
40 éves koromban sportbalesetet szenvedtem, ami majdnem halálos stroke-ot okozott. Ez nagymértékű egészségkárosodással járt, ami éveken át kísért. A korábban természetes képességeim - segítség nélkül állni, botlás nélkül járni, önállóan öltözködni, fulladozás nélkül inni vagy tagoltan beszélni - többé nem voltak maguktól értetődőek. A szag- és ízérzékelésem is lecsökkent.
Fokozatosan, imádsággal, segítséggel és kitartó munkával képes voltam újra felépíteni az életem. Azt vettem észre, hogy egyre jobban és jobban kapaszkodom Istenbe. A mai olvasnivaló is arra biztat, hogy reménykedjem tovább. Lassan visszatértem a pályámra, mint tanácsadó, és további 25 évig dolgoztam teljes állásban. Az egyik barátom nemrégiben megkérdezte, mit tanultam magamról a felépülés idején. Azt feleltem, megtanultam szeretni azt a magamat, aki az agyvérzés után született meg. A szenvedésekben Isten megtanított, hogy tápláljam és tartsam meg a reményt.
Pál apostol jól ismerte a szenvedést. Elmagyarázza, hogyan vezet a szenvedés a reményhez. Én megtapasztaltam azt az igazságot, hogy Isten segít nekünk valami nagyon jót kihozni egy nagyon rossz dologból. Bármilyen nehéz helyzetbe is kerüljünk, Isten jelenléte képessé tesz minket a reményre.
Imádság: Urunk, segíts érezni jelenlétedet a nehéz időkben, táplálni és őrizni a benned való reményünk! Ámen.
Szenvedéseimben Isten reménységet ad nekem.
Ralph Thomson (Ohio, USA)
