Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti Isten". Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségetekből jusson minden jó cselekedetre. Amint meg van írva: "Bőkezűen osztott a szegényeknek, igazsága megmarad örökké." Aki pedig magot ad a magvetőnek, és eledelül kenyeret, megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét. Így mindenben meggazdagodtok a teljes tisztaszívűségre, amely általunk hálaadást szül Isten iránt. Mert ez az Isten előtti szolgálat nemcsak enyhít a szentek nyomorúságán, hanem sokakat hálaadásra is indít Isten iránt. Mert e szolgálat eredményességéért dicsőítik majd Istent, azért az engedelmességért, amellyel Krisztus evangéliumáról vallást tesztek, és azért a jószívűségetekért, amely irántunk és mindenki iránt megnyilvánul. Ők könyörögnek is értetek, és vágyódnak utánatok, mivel Isten jósága bőven kiáradt rátok. Hála legyen Istennek kimondhatatlan ajándékáért!
2Kor 9,6-15.
VISSZAADNI
Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti Isten". (2Kor 9,7)
Fiatal felnőtt koromban az egyik szilveszterkor zokogva feküdtem le, ahogy visszaemlékeztem mindazokra a rossz dolgokra, amelyek abban az évben történtek velem. Kétségbeesetten imádkoztam Istenhez, hogy a következő év jobb legyen.
A következő évben újra talpra álltam. Úgy éreztem, hogy Isten eláraszt a kegyelmével, és tenni akartam valamit, hogy mindezt megköszönjem neki.
Akkor még nem jártam rendszeresen templomba. Éppen új környékre költöztem, és még mindig gyülekezetet próbáltam keresni. Ez nem volt könnyű, mivel látássérült vagyok, és nem tudok vezetni, a fuvarozásban másoktól kell segítséget kérnem.
Amióta egyedül éltem, nem adtam még tizedet. Összeszámoltam tehát a vagyonomat és a bruttó jövedelmemet, és a teljes összeg 10 százalékának megfelelő értékű csekket elküldtem egy helyi egyháznak, bár nem voltam a tagja. Küldtem hozzá egy üzenetet is, amelyben ez állt: "Használják Isten dicsőségére!"
Nem akartam, hogy megköszönjék. Ez volt számomra annak a módja, hogy visszaadjam Istennek mindazt, amit ő adott nekem. Mindez nem tűnik túl soknak, ha figyelembe vesszük Isten áldásait, amelyeket bőségesen ránk áraszt.
Imádság: Urunk, köszönjük áldásaidat. Kérünk, segíts, hogy ajándékaink tükrözzék hálánkat mindezekért! Ámen.
Mit adok ma vissza Istennek?
Christine Adhikari (Georgia, USA)
