A farizeus és a vámszedő
Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta Jézus: Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is. Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek. A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek! Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.
Lk 18,9-14.
LÁTSZAT VAGY IGAZI?
Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott cselekedetek nélkül. (Jak 2,26)
Középiskolában több mint 17 kilóval nehezebb voltam, mint Vincent bátyám, és több súlyt is fel tudtam emelni, mint ő. Mindezt előnyként értékeltem. Egy délután birkóztunk az udvaron. Nagyobb súlyom, erősebb izmaim és magabiztosságom ellenére Vincent háromszor is legyőzött. Utolsó győzelme után így szólt: Ez a különbség a "muti" és "tuti" izmok között.
Mostanában eszembe jutottak a bátyám szavai, mikor a hitről volt szó egy prédikációban. Van olyan hit, melyet mutogatunk, és van olyan, amely biztos. A biztos hit az Isten iránti engedelmességen alapul. Fegyelmezett igetanulmányozás, ima, dicsőítés és szolgálat eredménye.
A "kirakat-hit" talán jól néz ki, de duzzadó izmaimhoz hasonlóan képtelen legyőzni a kihívásokat, vagy akárcsak apró győzelmeket aratni az életben.
Másrészt a biztos hit Isten ígéreteire és erejére épít, és segít megállni, ha jön az "ár", segít terheket leemelni, reményt sugározni és hegyeket mozdítani.
Imádság: Istenünk, segíts, hogy erős alapokon álljon a hitünk! Ámen.
A biztos hit alapja az Isten iránti engedelmesség.
Cassius Rhue (Dél-Karolina, USA)
