Az elveszett drahma
Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja? Ha pedig megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem. Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek.
Lk 15,8-10.
MILYEN BUZGALOMMAL?
Folyamodjatok az Úrhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen! (Zsolt 105,4)
Feleségemmel egy étterem parkolójába húzódtunk le, amikor észrevettük, hogy egy tolató autó lökhárítóján van valami. Amikor közelebb értünk, láttam, hogy egy pénztárca az. Kiugrottam a kocsiból, megragadtam a pénztárcát, és vezetőülés felöli ajtóhoz léptem. Az autót vezető hölgy meglepődve nézett rám, nem igazán értette, mit csinálok. Amikor azonban felemeltem a pénztárcát, a szeme felvidult a megkönnyebbüléstől és a hálától.
A mai igeszakasz azt mutatja, Jézus hogyan használja egy veszteség miatti kétségbeesésünket arra, hogy a megváltást illusztrálja. Jézus, a jó pásztor, megfeszítetten keres minket, de néha azon gondolkodom, mi mennyire intenzíven keressük őt? Ugyanez a kétségbeesett érzés fog el, amikor az ő követéséről vagy az evangélium terjesztéséről van szó? Néha úgy érezhetjük, hogy Jézust a hátsó lökhárítónkon felejtettük. Túlságosan a kívánságainkra és a szükségleteinkre figyelünk. Ezzel eltávolodunk tőle, s közben nem vesszük észre, hogy a legnagyobb értékünket elvesztettük.
Mindig kérhetjük Istent, hogy élessze fel a buzgalmunkat Jézus és az ő szeretetének megosztása iránt. Nem számít, milyen messzire kóboroltunk el, Isten mindenhol ott van, kész megbocsátani és visszafogadni minket.
Imádság: Istenünk, bocsáss meg, amikor elfelejtjük előtérbe helyezni hitünket, és segíts a bölcsességedet kutatni! Ámen.
Ma olyan buzgón fogom keresni Jézust, ahogy ő keres engem.
Travis Teague (Észak-Karolina, USA)
