A szoros kapu
Amikor Jézus Jeruzsálem felé tartott, városról városra és faluról falura haladva mindenütt tanított. Valaki ezt kérdezte tőle: Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek? Ő így felelt nekik: Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak. Amikor már felkelt a ház ura, és bezárta az ajtót, megálltok kívül, és zörgetni kezdtek az ajtón, és így szóltok: Uram, nyiss ajtót nekünk! De ő így válaszol nektek: Nem tudom, honnan valók vagytok. Akkor kezditek majd mondani: Előtted ettünk és ittunk, és az utcáinkon tanítottál. Ő pedig ezt mondja nektek: Nem tudom, honnan valók vagytok, távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők! Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákóbot és a prófétákat mind az Isten országában, és hogy ti magatok ki vagytok rekesztve onnan. Akkor eljönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és asztalhoz telepednek az Isten országában. És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.
Lk 13,22-30.
A KESKENY ÚT
Igyekezzetek bemenni a szoros kapun. (Lk 13,24)
A falu, ahol élek, tele van kanyargós ösvényekkel a házak között. Kétméteres falak védik az ösvényt. Nagyon szeretek az útról a szűk bejáraton keresztül átmenni erre az ösvényre, mert szélvédett, a nap kicsit erősebben süt, és a kert ragyogóbb. Mindig lenyűgöznek az óriás hibiszkusz nagy virágai és a csillogó fekete kígyók, melyek a dús aljnövényzetben csúszkálnak. Ez a széltől és szélsőséges hőmérséklettől védett ösvény számomra egy templom.
Ehhez hasonlóan a szoros kapura kell figyelnünk, hogy teljes valójában értékeljük életünk szentségét Krisztusban. A világ számos versengő kincset kínál, de csak akkor találunk maradandót, ha követjük Jézust, a szoros kapun keresztül bemegyünk, és az ő ösvényén járunk. Ez nem azt jelenti, hogy a világ összes jó dolgát visszautasítjuk. Ehelyett Krisztussal a megfelelő dolgok kerülnek fókuszba, és meg fogjuk látni a dolgok valódi értékét. A kapcsolatainkban több örömünk lesz, ha azzal a szeretettel és gondoskodással fordulunk mások felé, amit Krisztus ad nekünk. A világról való felfogásunk tisztább lesz, ha emlékezünk a Teremtőre, aki mindezt életre hozta.
A keskeny út elsősorban nem egy korlátozás az életünkben. Inkább olyan lehetőségeket nyit meg, melyek által teljesebb életünk lehet Krisztusban.
Imádság: Vezess Urunk a szoros kapun keresztül a keskeny útra, hogy jobban felismerjük és értékeljük ajándékaidat! Ámen.
Krisztus követése a szoros kapun át bővölködő életre vezet.
Ted Witham (Nyugat-Ausztrália, Ausztrália)
