Ráháb megmenti a kémeket
Mielőtt a kémek lefeküdtek volna, fölment hozzájuk Ráháb a háztetőre, és ezt mondta nekik: Tudom, hogy az ÚR nektek fogja adni ezt a földet, hiszen rettegés fogott el bennünket miattatok, és máris reszket tőletek ennek a földnek minden lakója. Mert hallottuk, hogyan szárította ki az ÚR előttetek a Vörös-tenger vizét, amikor kijöttetek Egyiptomból, és hogy mit tettetek a Jordánon túl Szíhónnal és Óggal, az emóriak két királyával, akiket kiirtottatok. Amikor ezt meghallottuk, megdermedt a szívünk, és még a lélegzete is elállt mindenkinek miattatok. Bizony, a ti Istenetek, az ÚR az Isten fenn az égben és lenn a földön! Most azért esküdjetek meg nekem az ÚRra, hogy amilyen irgalommal bántam én veletek, ti is olyan irgalommal bántok majd apám háza népével, és biztos jelét adjátok annak, hogy életben hagyjátok apámat, anyámat, fivéreimet, nővéreimet és minden hozzátartozójukat, és megmentitek életünket a haláltól. A férfiak így válaszoltak neki: Életünkkel kezeskedünk értetek, ha ti nem áruljátok el a mi ügyünket. Amikor az ÚR nekünk adja ezt a földet, irgalmasan és hűséggel bánunk majd veled. Akkor kötélen leeresztette őket az ablakon át - háza ugyanis a városfalon volt, és így a városfalon lakott.
Az asszony így felelt: Legyen úgy, ahogy mondtátok! Azután elküldte őket, és azok elmentek. A piros zsineget pedig rákötötte az ablakra.
Józs 2,8-15.21.
TÁRT KAROKKAL FOGADNI
Mert Isten nem személyválogató. (Róm 2,11)
"Ő nem olyan, mint mi!" - mondta a nő, miközben takarítottuk a gyülekezeti konyhát. Mosolyogva odafordultam hozzá, és azt mondtam: "És ez nem nagyszerű?" Erre, válasz nélkül elsétált.
Amikor valóban kinyitjuk a gyülekezeteink és a szívünk ajtaját, akkor látnunk kell, hogy vannak, akik "nem olyanok, mint mi". Ha elfogadjuk őket, és nem csak toleránsak vagyunk velük, annak különféle hozadékai lehetnek. Az új emberek befogadása sokszínűséghez vezethet a zenében, az öltözködésben, sőt még talán a gyülekezeti ebédek menüjében is.
Az egyik lelki testvérem jelezte, hogy kényelmetlenül érzi magát annak társaságában, aki nem olyan, mint ő. Ekkor elgondolkodtam, vajon az asszonyok Izraelben is így beszéltek-e Ráhábról, amikor csatlakozott hozzájuk. Vajon méltatlannak tartották őt az isteni célhoz, mert élete nagyon más volt, mint az övék? Érdemesebbnek érezték magukat nála Isten tervéhez?
A Ráháb történetében közölt időtlen szépség az, hogy Isten az idegent is szereti és szívesen fogadja. Isten népeként az a küldetésünk, hogy ezt a fajta szeretetet gyakoroljuk a földön.
Minden emberre, aki mellett ma elhaladunk, nyitott és szeretetteljes szemmel nézzünk! Legyünk elfogadóak, és tanuljunk meg szeretni másokat, mert nekik is helyük van Isten tervében!
Imádság: Istenünk! Adj nekünk nyitott szívet, gondolatokat és szemet, hogy lássuk, mennyire gyönyörű tud lenni a különbözőség! Segíts, hogy bízni tudjunk kreativitásodban! Ámen.
Kit tudnék ma befogadni a közösségembe?
Kimberly Rice Smith (Észak-Karolina, USA)
