Jób a bajban is istenfélő marad
Egyszer, amikor Jób fiai és leányai elsőszülött testvérük házában lakomáztak, borozgattak, hírnök érkezett Jóbhoz, és így szólt: A marhák odakint szántottak, a szamarak pedig mellettük legelésztek. De a sábaiak rájuk rontottak, és elvitték őket, a legényeket pedig kardélre hányták. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Még beszélt, amikor érkezett egy másik, és így szólt: Tűz csapott le Istentől az égből, amely megégette és elpusztította a juhokat és a legényeket. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Még beszélt, amikor ismét érkezett valaki, és így szólt: A káldeusok három csapatban rajtaütöttek a tevéken és elvitték őket, a legényeket pedig kardélre hányták. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Még beszélt, amikor érkezett egy másik, és így szólt: Fiaid és leányaid elsőszülött testvérük házában lakomáztak, borozgattak. De hirtelen erős szél támadt a puszta felől, megrendítette a ház négy sarkát, az rászakadt a fiatalokra, és meghaltak. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Jób ekkor fölállt, megszaggatta köntösét, és megnyírta a fejét. Azután a földre esve leborult, és így szólt:
Meztelenül jöttem ki anyám méhéből, meztelenül is megyek el. Az ÚR adta, az ÚR vette el, áldott legyen az ÚR neve! Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem követett el megbotránkoztató dolgot Isten ellen.
Jób 1,13-22.
RAGASZKODÁS ISTENHEZ
Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem követett el megbotránkoztató dolgot Isten ellen. (Jób 1,22)
A múlt évben erősen szenvedtem a szorongástól és a depressziótól. Soha azelőtt nem tudtam, mennyire bénító lehet a lelki betegség. Mintha az agyműködésem és a testi funkcióim leálltak volna. Felhagytam a szokásos reggeli imádságommal, és szenvedtem az Isten hiányának érzése miatt.
Az életben sokszor átmegyünk ilyen megpróbáltatásokon. Nem akarjuk, de a legváratlanabb pillanatokban törnek ránk. Könnyű talán Jób barátainak módján válaszolni rá, és kimagyarázni azt.
Jóbhoz hasonlóan küzdünk ezekkel a megtapasztalásokkal, és szeretnénk tudni, miért történik ez velünk. Arra jutottam, hogy ezek az időszakok egyszerűen csak vannak. Nem Isten bosszúja, bűneink büntetése vagy egy értelmetlen világmindenség véletlenszerű támadása. Ezek sötét éjszakák, amelyek azután verőfényes napra virradnak. És végül rájövünk, hogy Isten közben mindvégig ott volt.
Amikor nehézségeket tapasztalunk, emlékezhetünk Jóbra, aki rájött, hogy bármi történik, Isten létezik. Ő az idők felett áll, ő a Teremtő és az élet fenntartója. Amikor tehát testi vagy lelki betegséget tapasztalunk, két igazságot leszögezhetünk: a megpróbáltatások csak úgy vannak, Isten pedig létezik és jelen van. Ez a felismerés reményt és erőt tud adni.
Imádság: Istenünk, ölelj minket magadhoz, amikor igyekszünk melletted maradni, és örömteli életet élni! Ámen.
Kitarthatok, hiszen Isten szeret.
Ted Witham (Nyugat-Ausztrália, Ausztrália)
