Mi haszna van a munkásnak abból, amiért fáradozik? Láttam azokat a bajokat, amelyeket Isten azért adott az embereknek, hogy bajlódjanak velük. Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől a végéig, amelyeket megalkotott. Rájöttem, hogy nincs jobb dolog, mint ha örül az ember, és a maga javára törekszik egész életében. De az is Isten ajándéka, hogy az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából.
Préd 3,9-13.
ISTEN IDŐZÍTÉSE
Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az ÚR tervei valósulnak meg. (Péld 19,21)
Korábban a munkám során minden évben szerződést kötöttek velem, hogy egy bizonyos iskolakörzet logopédusa legyek. Az egyik évben a július közeledtével sem volt még szerződésem. Kelletlenül egy ápolóintézetben vállaltam munkát. Nagyon elégedetlen voltam, de a feleségem azt mondogatta, hogy ez úgyis csak egy átmeneti állás.
Az év márciusában feleségem egy csomót fedezett fel a mellében. A következő tíz hónapban nagyon sokszor voltunk orvosnál, és jártunk kezelésekre. Állandóan imádkoztunk. Végül a feleségem alapkezelése befejeződött, és eltűnt a rák!
Ez idő alatt csak két kezelést mulasztottam el. Az intézetben rugalmas munkaidőben dolgoztam, így el tudtam kísérni őt. Ha az iskolában dolgoztam volna, nem nyílt volna lehetőségem arra, hogy a feleségemmel legyek, amikor a legnagyobb szüksége volt rám. Úgy hiszem, hogy az ápolóintézetbe helyezéssel az Úr sokkal korábban gondoskodott rólunk, minthogy mi ennek a szükségességét felismertük volna. Néha, mikor nem értem Isten tetteit, erre az élményre gondolok. Eszembe jut, hogy Isten az életem apró darabkáit is fel tudja használni, hogy segítsen rajtam, és végül ott kössek ki, ahol lennem kell.
Imádság: Urunk, segíts emlékeznünk, hogy te örökké hűséges maradsz, még ha mi nem is látjuk a teljes képet! Ámen.
Még ha nem is értek mindent, akkor is bízni akarok Istenben.
R. G. Wood (Ohio, USA)
