Tanuljatok a fügefa példájából: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor meglátjátok, hogy ezek történnek, tudjátok meg, hogy közel van ő, az ajtó előtt! Bizony mondom nektek, hogy nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.
Mk 13,28-31.
MARADANDÓ SZAVAK
Jézus mondja: az én beszédeim nem múlnak el. (Mk 13,31)
Már több mint 35 éve napi rendszereséggel olvasom a Csendes Perceket, és sokszor elszomorodom, mikor egy kis csillagot látok a szerző neve mellett. Ez a szimbólum, ahogyan a lap alján olvasható magyarázatból kiderül, azt jelzi, hogy az író még a kiadvány publikálása előtt elhunyt. Milyen kár, gondoltam sokszor magamban, hogy az író sohasem láthatta nyomtatásban a gondolatait!
De már nem így érzek. Sokkal inkább hálás vagyok minden egyes író munkájáért, az elhunytakéért is, mindazért, amit megosztottak a világgal. Rá kellett jönnöm, hogy amit szeretetben mondunk, teszünk, vagy írunk és osztunk meg másokkal, az örökké él, még akkor is, ha már ebből az életből átléptünk a másikba.
Jézus azt mondja: "Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." Milyen nagy vigasztalás és áldás a tudat és hit, hogy minden jóravaló gondolatunk, szavunk és tettünk tovább él, pont ugyanúgy, ahogy Jézus beszédei!
Imádság: Örökkévaló Istenünk, köszönjük, hogy jó cselekedeteink, gondolataink és szavaink mások áldására lehetnek még azután is, hogy a földi életünk véget ér. Ámen.
A Krisztus nevében megosztott szeretet örökké él.
David Armstrong (Mississippi, USA)
