Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van sorsom az ÚR előtt, nem kerül ügyem Isten elé. Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az ÚR, ő a földkerekség teremtője! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.
Ézs 40,27-31.
ISTEN IGÉJÉVEL TÖLTÖTT IDŐ
De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el. (Ézs 40,31)
Néhány évvel ezelőtt úgy kezdtem tanulmányozni a Bibliát, hogy egy-egy szakaszt elolvastam és kívülről megtanultam. Igyekeztem megtartani emlékezetemben az olvasottakat, de egy idő után már nem emlékeztem rájuk. Ez nagyon zavart.
Láttam egy műsort az északi sirályhojszáról, az Atlanti- és Csendes-óceán északi részének és az Jeges-tengernek a madaráról. Ezek rákfélékkel, tintahallal, medúzákkal és a halászok által hátrahagyott hulladékokkal táplálkoznak. Amikor a fiókák elhagyják a fészket, túl súlyosak a repüléshez, így a víz felszínén lebegnek, időt nyerve az emésztéshez és a testsúlyuk csökkenéséhez. Más tengeri élőlények és a halászok is kihasználják ezt a helyzetet, és zsákmányul ejtik a sebezhető madarakat.
A tudósításra emlékezve elgondolkoztam a bibliatanulmányozás sajátosságán. Ez nem arról szól, hogy "megtömjük magunkat" Isten igéjével, amíg már nem tudunk felszívni több információt. Sokkal inkább, hogy rácsodálkozzunk Isten szavára, engedjük, hogy tápláljon minket, és formálja életünket. Ha hagyjuk, hogy Isten igéje megújítsa erőnket, szárnyalni fogunk, mint a sasok. Isten azt akarja, hogy megtapasztaljuk az élet teljességét, és a Szentírás az útmutató, ahol kutathatjuk Isten akaratát.
Imádság: Teremtőnk, táplálj minket naponta életet megváltoztató igéddel, és segíts felismerni akaratodat! Ámen.
Ma engedem, hogy Isten igéje táplálja lelkemet.
Carlos Xavier Soto Serrano (Puerto Rico)
