Naamán, Arám királyának hadseregparancsnoka nagyra becsült ember volt ura előtt, és tekintélyes, mert általa szabadította meg az ÚR Arámot. Ez a férfi erős vitéz volt, de bélpoklos lett. Egyszer kivonult néhány arám rablócsapat, és foglyul ejtettek Izráel országából egy kisleányt, aki Naamán feleségének lett a szolgálóleánya. Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljutna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná a bélpoklosságából. Naamán erre ura elé járult, és elmondta, hogy mit beszélt az Izráel országából való leány. Arám királya ezt mondta: Menj csak el, én meg küldök egy levelet Izráel királyának. El is ment Naamán, és vitt magával tíz talentum ezüstöt, hatezer aranyat meg tíz rend ruhát. Átadta Izráel királyának a levelet is, amely így szólt: Most, amikor ez a levél hozzád érkezik, kérlek, hogy gyógyítsd meg bélpoklosságából szolgámat, Naamánt, akit hozzád küldtem! Amikor Izráel királya fölolvasta a levelet, megszaggatta a ruháját, és ezt mondta: Hát Isten vagyok én, aki megölhet és életre kelthet, hogy ideküld ez énhozzám egy embert, hogy meggyógyítsam bélpoklosságából?! Értsétek meg, lássátok be, hogy csak ürügyet keres ellenem! Amikor Elizeus, Isten embere meghallotta, hogy Izráel királya megszaggatta a ruháját, ilyen üzenetet küldött a királynak: Miért szaggattad meg a ruhádat? Jöjjön ide hozzám az az ember, és majd megtudja, hogy van prófétája Izráelnek! Ezért Naamán elment lovaival és kocsijával, és megállt Elizeus házának a bejáratánál. Elizeus egy követet küldött hozzá ezzel az üzenettel: Menj, és fürödj meg hétszer a Jordánban, akkor újra megtisztul a tested! Naamán azonban megharagudott, elment, és így szólt: Én azt gondoltam, hogy majd kijön, elém áll, és segítségül hívja Istenének, az ÚRnak a nevét, azután végighúzza kezét a beteg helyen, és kigyógyít a bélpoklosságból. Hát nem többet érnek-e Damaszkusz folyói, az Abáná és a Parpar Izráel minden vizénél? Megfürödhetnék azokban is, hogy megtisztuljak! Azzal megfordult, és haragosan távozott. Szolgái azonban odamentek, és így szóltak hozzá: Atyám, ha a próféta valami nagy dolgot parancsolt volna, azt megtennéd, ugye? Mennyivel inkább megteheted, amikor csak azt mondta, hogy fürödj meg, és megtisztulsz. Lement tehát, és megmerítkezett hétszer a Jordánban az Isten emberének a kívánsága szerint. Akkor újra tiszta lett a teste, akár egy újszülött gyermeké.
2Kir 5,1-14.
NEM A MEGSZOKOTT
Szolgái azonban odamentek, és így szóltak hozzá: Atyám, ha a próféta valami nagy dolgot parancsolt volna, azt megtennéd, ugye? Mennyivel inkább megteheted, amikor csak azt mondta, hogy fürödj meg, és megtisztulsz. (2Kir 5,13)
Amikor Elizeus megmondta Naamánnak, hogy a gyógyulásáért mit tegyen, Naamán először elutasította, mert az olyan egyszerűnek tűnt. Különleges gyógyulásra számított, és majdnem elszalasztotta a csodát, mert az ahhoz vezető út jelentéktelennek tűnt.
Tudom, hogy az életemben előfordultak olyan esetek, amikor elhalasztottam a lehetőségeket, amik esélyt adtak volna a különleges változásokra. Javítani akartam az egészségi állapotomon, de nem voltam hajlandó kevesebbet enni és többet mozogni. Karrierre vágytam a munkámban, de nem tettem semmit, hogy kitűnjek. Jobb kapcsolatot szerettem volna a gyerekeimmel, de nem szántam arra elég időt, hogy ez megtörténjen. Olyan sokszor nem tettem meg azt, amire Isten elhívott, mert valami csodás kinyilatkoztatást vártam. Azonban megtanultam, hogy a dolgok nem nagy gesztusoktól lesznek jobbak, hanem a keresztények mindennapi erőfeszítéseitől, mert ők nem adják fel a hitüket.
Imádság: Drága Urunk, taníts bennünket elvégezni hétköznapi dolgokat, hogy megélhessük azt a rendkívüli életet, amellyel megajándékoztál bennünket! Ámen.
Isten segítségével a hétköznapi erőfeszítések csodás eredményekhez vezethetnek.
Amber Marie Followell (Arkansas, USA)
