Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem! Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Ahova pedig én megyek, oda tudjátok az utat.
Jn 14,1-4.
A LEGJOBB HELY
Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban. (Zsolt 73,25)
Miután édesapánk hosszan tartó betegségben meghalt, a testvéreimmel megpróbáltunk gondoskodni édesanyánkról, felújítottuk a házát, és utazási terveket készítettünk neki, hogy találkozhasson barátaival és családjával. Izgatottan várta, hogy megjavítsák házának tetejét, kis kertet alakítsanak ki számára, és hogy szeretteivel időt töltsön. Aztán hirtelen, álmában meghalt.
Elköltözése hihetetlenül fájdalmas volt számunkra, nemcsak azért, mert váratlan volt, hanem mert édesapánkat is a közelmúltban veszítettük el. Míg édesapánk betegsége hagyott némi időt felkészülni a halálára, arra nem számítottunk, hogy édesanyánk ilyen hamar elmegy utána. Mindkét szülőnk elvesztésének valósága elviselhetetlennek tűnt.
A temetését követő reggel szomorúság töltött el. Bátorítás reményében a Bibliához fordultam, és rátaláltam a Zsolt 73,25-re. Az ige úgy ért, mint egy égből jövő üzenet. Mintha édesanyám biztosított volna, hogy a lehető legjobb helyen van - Istennél a mennyben. Amíg már itt a földön belekóstolunk Isten jóságába, az eljövendő öröklétben minden tökéletes lesz. (Jn 14,1-4). Hiányoznak a szüleim, de a gondolat, hogy ők már az Isten jelenlétében örvendeznek, enyhíti a fájdalmamat.
Imádság: Urunk, amikor a halállal szembesülünk, segíts belekapaszkodnunk a mennyország reménységébe. Ámen.
Örömöm a mennyországban fog beteljesedni.
Marlene Legaspi-Munar (Batangas, Fülöp-szigetek)
