Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt Jézus tanítványaihoz: Menjünk át a túlsó partra! Ők pedig otthagyva a sokaságot, csatlakoztak hozzá, minthogy ő már a hajóban volt; de más hajók is követték őt. Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. Ő pedig a hajó hátsó részében a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk? Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: Hallgass el, némulj meg! És elült a vihar, és nagy csendesség lett. Akkor ezt mondta nekik: Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek? Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?
Mk 4,35-41.
ISTEN A MI MENEDÉKÜNK
Az ÚR felhőt terített rájuk oltalmul, és tűzzel világított éjjel. (Zsolt 105,39)
2016 nyarán egy vihar söpört végig a vidékünkön, nagy pusztítást hagyva maga után. Családunk otthonát sem kímélte; a tető nagy részét megrongálta, amelyet nagymértékben fel kellett újítani. Ez nehéz időszak volt településünk életében. A vihar erejének hatása sokáig érezhető volt elkeseredettségünkben.
Többünk számára a tető és a falak védelmet és békét nyújtanak az időjárási körülmények ellenére. Miközben Isten nem ígért nekünk könnyű életet, azt megígérte, hogy menedékünk lesz a nehéz időkben.
Amikor a tanítványok a tengeren viharba kerültek, igencsak féltek, de békességre leltek, mert Jézus velük volt. Isten minden bizonnyal velünk van, hogy menedékünk legyen, amikor életünk viharain vezet keresztül. Mi, akik bízunk Istenben, soha nem vagyunk egyedül. Az ő keze betakar bennünket.
Imádság: Drága Istenünk, hálát adunk azért, hogy áthatod életünket békességeddel, és világosságunk vagy a sötétségben. Jézus tanítása szerint így imádkozunk: Atyánk, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. És bocsásd meg bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vígy minket kísértésbe! (Lk 11,2-4) Ámen.
A látható viharban a láthatatlan Istenben bízom.
Jim Machuku (Manzini, Szváziföld)
