Dávid zsoltára, abból az időből, amikor fia, Absolon elől menekült.
URam, mily sok ellenségem van, mily sokan támadnak rám! Sokan mondják rólam: Nem segít rajta Isten! (Szela.)
De te, URam, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem. Hangosan kiáltok az ÚRhoz, és ő meghallgat szent hegyén. (Szela.)
Lefekszem, alszom és fölébredek, mert az ÚR támogat engem. Nem félek a sok ezernyi néptől, amely körülvett engem.
Állj mellém, URam, szabadíts meg, Istenem! Hiszen te vered arcul minden ellenségemet, kitördeled a bűnösök fogait! Az ÚRtól jön a szabadítás. Legyen áldásod népeden! (Szela.)
Zsolt 3.
ZSOLTÁROK
Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy megsegítesz. (Zsolt 13,6)
Gyakran nem tudom, hogyan imádkozzam. Az imám általában egy kéréseket tartalmazó ellenőrzőlistához hasonlít, amelyet egyenletesen és szakszerűen kézbesítek. A zsoltárok az imádság egy másfajta módszerét mutatják be, amelyek ékesszólóak, nyersek és érzelmesek. Mélyen belevonnak minket írójuk gondolataiba, érzéseibe. Számos zsoltár esetében az író megosztja az érzéseit - melyek jók és rosszak, felemelőek és nyugtalanítóak lehetnek, de mindig őszinték.
Bár a zsoltárok körülbelül egyharmada siránkozás, szinte mindegyik pozitívan végződik. Ez arra bátorít engem, hogy mindig pozitívan próbáljam meg az imáimat lezárni. De ha nem tudom, ha túl összetörve, összezavarva, vagy lesújtva érzem magam, akkor rendben van, ha abban a lelkiállapotban fejezem be, amiben épp vagyok. Biztos vagyok benne, hogy Isten szívesebben hallgat meg egy őszinte imát, amely nem végződik ékesen, mint egy hamisan bizakodót.
A zsoltárok megtanítanak minket, hogyan beszéljünk Istennel, hogy ne csak a kéréseinket mondjuk el neki, hanem az érzelmeinket is megosszuk vele. Az imáknak nem kell olyan ékesszólóknak lenniük, mint a zsoltároknak, csak őszintének és szívből jövőnek.
Imádság: Istenünk, teljes szívünket felajánljuk neked. Köszönjük, hogy úgy szeretsz minket, amilyenek vagyunk. Ámen.
Ma őszintén kiöntöm a szívemet Istennek.
Bob LaForge (New Jersey, USA)
