Az ÚR pedig ezt mondta Józsuénak: A mai naptól kezdve naggyá teszlek téged egész Izráel szemében, hadd tudják meg, hogy veled leszek, ahogyan Mózessel is vele voltam. Parancsold meg azért a szövetség ládáját vivő papoknak: Amikor odaértek a Jordán vizéhez, álljatok bele a Jordánba! Azután ezt mondta Józsué Izráel fiainak: Jöjjetek ide, és hallgassátok meg Isteneteknek, az ÚRnak beszédét! Ebből tudjátok meg, hogy az élő Isten van köztetek - mondta Józsué -, és hogy ő valóban elűzi előletek a kánaániakat, a hettitákat, a hivvieket, a perizzieket, a girgásiakat, az emóriakat és a jebúsziakat: íme, az egész föld Urának a szövetségládája átmegy előttetek a Jordánon! Most tehát válasszatok ki tizenkét férfit Izráel törzseiből, törzsenként egyet-egyet. És mihelyt a Jordán vizét érinti a papok lába, akik az ÚRnak, az egész föld Urának a ládáját viszik, a Jordán vize kettéválik, a felülről lefelé folyó víz pedig megáll, akár egy gát.
Akkor fölkerekedett sátraiból a nép, hogy átkeljen a Jordánon. A papok vitték a szövetség ládáját a nép előtt. A Jordán medre pedig aratás idején mindvégig egészen tele volt. Amint a ládát vivők megérkeztek a Jordánhoz, és a ládát vivő papok lába a folyó szélén beleért a vízbe, egyszerre csak megállt a fölülről lefelé folyó víz, feltornyosult egy nagy szakaszon, akár egy gát, Ádámnál, annál a városnál, amely Cáretán mellett volt, az Arábá-tenger, azaz a Sós-tenger felé folyó víz pedig teljesen különvált. Így kelt át a nép Jerikóval szemben. Az ÚR szövetségládáját vivő papok ott álltak szilárdan a Jordán száraz medrében. Egész Izráel átkelt, és mindaddig száraz volt a folyómeder, amíg az egész nép mindenestül át nem kelt a Jordánon.
Józs 3,7-17.
BÖJT HARMADIK VASÁRNAPJA
Légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR mindenütt, amerre csak jársz. (Józs 1,9)
Ott álltam és mereven bámultam a 184 méter hosszú függőhíd túlvégét, ami egy széles folyó felett ívelt át. A tériszonyom miatt földbe gyökerezett a lábam, így képtelen voltam átadni magam az élménynek. Lányom megígérte, hogy nem fog olyan hídra vinni, ami nagyon kileng, és bátorított, hogy nézzek szembe a félelmemmel, és tegyek néhány lépést a hídon. A híd erősnek tűnt a vastag fémkorlátokkal. Végignéztem, ahogy valaki lendületesen végigment a hídon megállás és aggodalom nélkül.
Végül lépésenként elindultam a túloldal felé. Megálltam a közepén, hogy megcsodáljam a gyönyörű látványt, ami csak onnan látható. Aztán lépésenként folytattam utamat a túloldalra.
Józs 3-ban azt parancsolta Isten az izraelitáknak, hogy menjenek át a Jordán folyón, hogy beléphessenek az ígéret földjére. Isten utasította a papokat, hogy lépjenek be a folyóba. Engedelmeskedtek parancsának, és nyugodtak maradtak a dühöngő árban. Mindeközben Isten csodálatos módon megállította az áradást, és az emberek száraz lábbal keltek át a folyón. Sok ijesztő helyzettel kerülünk szembe, amik felett nincs kontrollunk. Istenbe vetett bizalmunk segíthet abban, hogy legyőzzük félelmeinket és lépésről lépésre haladjunk előre.
Imádság: Urunk, adj bátorságot, hogy szembenézzünk félelmeinkkel és bizalmat, hogy segítségeddel előre menjünk! Ámen.
Mely félelem legyőzéséhez van szükségem Isten segítségére?
Carol Harrison (Saskatchewan, Kanada)
