Nagy volt az örömöm az Úrban, hogy végre felbuzdultatok a velem való törődésre. Mert gondoskodtatok volna, de nem volt rá alkalmatok. Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van. Tudok szűkölködni, és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, bővölködésbe és nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.
Fil 4,10-13.
MINDENRE VAN ERŐM
Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem. (Fil 4,13)
Édesapám életének utolsó hetében az intenzív osztályon feküdt, de nem panaszkodott. Helyette biztos akart lenni abban, hogy eleget pihenek éjszaka, és hogy megértettem mindent az otthonának ügyeivel kapcsolatban. Néha azt kérte, hogy hangosan olvassak föl a Bibliából. Szerette a Fil 4,13-at: "Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." Nyugodt meggyőződéssel ismételgette ezeket a szavakat; tudta, hogy Jó Pásztora végigvezeti földi útjának utolsó szakaszán.
Pál apostol számos szokatlan körülményt élt át. Felidézte sikereit és kudarcait, azokat az időket, amikor éléstára üres volt és azokat is, amikor barátai gondoskodtak élelmezéséről. Bármivel is került szembe, Pál bemutatja nekünk, hogy amikor megtanulunk bízni Krisztusban, akkor elégedettséget találunk.
Bármivel is szembesülünk, Isten mindig munkálkodik, mind bennünk, mind pedig körülményeinkben. Az ő segítségével mindannyian képesek leszünk elmondani, hogy valóban így van: "Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem!"
Imádság: Hatalmas Istenünk, nyisd meg szívünket, hogy megtanuljunk elégedettek lenni! Segíts mindig bízni benned és Fiadban, aki megerősít minket! Ámen.
A körülményeimtől függetlenül Krisztusban akarok bízni, aki megerősít.
Peter Caligiuri (Florida, USA)
