Azután föltekintettem, és egy férfit láttam, mérőzsinórral a kezében. Megkérdeztem: Hová mégy? Ő így válaszolt nekem: Megmérem Jeruzsálemet, hogy lássam, milyen széles és milyen hosszú. Ekkor előlépett a velem beszélő angyal, majd egy másik angyal lépett oda hozzá, akinek ezt mondta: Fuss oda ehhez az ifjúhoz, és mondd meg neki, hogy falak nélküli város lesz Jeruzsálem, olyan sok ember és állat lesz benne! Én magam oltalmazom mindenfelől - így szól az ÚR -, mint egy tüzes fal, és ott leszek benne dicsőségesen.
Zak 2,5-9.
ISTEN IRÁNYÍTÁSA ALATT
Falak nélküli város lesz Jeruzsálem, olyan sok ember és állat lesz benne! Én magam oltalmazom mindenfelől - így szól az ÚR -, mint egy tüzes fal, és ott leszek benne dicsőségesen. (Zak 2,8-9)
Életemben először főiskolás koromban olvastam a mai igei olvasmányt. Akkoriban próbáltam kitalálni, mit is kezdek az életemmel. Ennyi év után ez a kérdés még mindig itt motoszkál a fejemben. Egy érvényesülésre törekvő világban élünk: tudatos élet, elismerések és elérendő célok - mind nagyon fontosak. Ezeknek a dolgoknak céljuk van. Jó, ha tudatosan végezzük dolgainkat. Az igeszakasz azonban kihívást jelent számomra mind a mai napig, hogy kiengedjem a dolgokat az irányításom alól.
Bármennyire is ijesztőnek tűnik az elengedés, ez a kihívás olyan ígérettel párosul, amely túlszárnyalja a követeléseit. Ha nem zárkózom be, hogy biztonságban érezzem magam, ha nem próbálom mérni és kontrollálni magam, akkor szabaddá válok Isten befogadására. Isten többet tesz az életünkkel, mint képzelnénk, remélnénk vagy kérnénk. Lecseréljük az emberi falainkat abban bízva, hogy az Úr tűzfalként vesz körbe minket. Lecseréljük az emberi mércéinket, hogy helyet adjunk magunkban Istennek és az ő dicsőségének.
Imádság: Atyánk, segíts elengednünk az irányítási kényszereinket, és adj megnyugvást, hogy te jobban irányítod az életünket, ahogy mi magunk képesek lennénk! Ámen.
Örvendezni fogok a szabadságnak, amit az Istenre bízott élet jelent.
Máire Íde Ní hÁgain (Észak-Írország, Egyesült Királyság)
