Nem, nem teológiai eszmefuttatásról lesz szó, hanem nagyon is praktikusan megtapasztalt szeretettörvénynek a megtapasztalásáról.

Lakásunk vízháztartását a gyűrűs kútba csatlakoztatott vízszivattyú biztosítja. A kertgazdaság öntözése is ezzel zajlik. 12 éve van így. Légtartály nélküli, ún. direkt bekötés, ami azt jelenti: a csap megnyitásával szinte egyidőben bekapcsol a motor és nyomja a vizet. Elzárást követően, pár mp. múlva leáll. Van ennek némi hátulütője is, amint mindjárt látni fogjuk..

Két hete, csütörtökön 3/4 7 körül indulok az állatok etetésére, itatására. A betonbunkerhez érve - ami pince helyett a szivattyú otthona - hallom; megy a motor. Vissza a lakásba. Valahol nincs elzárva a csap. A konyhában látom: enyhén folyik a víz. Elzárom, s indulok újra. De a motor tovább is zúg. Akkor hát “le a bunkerbe!” Ahogy elveszem a fedelet és indulnék a vaslétrán, mellbe vág az ottani klíma. Szabályosan, mintha szaunába érkeznék, pedig inkább hűvösnek kéne lennie. A motor érintőképernyős részét matatom, nyomkodom, s nagy nehezen megáll. Ám hiába a csapok megnyitása, bármilyen kísérlet - a szivattyú nem kapcsol be, maximum a motor nyavalyog. Kb. 10 órán át ment így a rendszer, fékezett módon. Vagyis a csörgedező víz a motort állandó járatra kényszerítette, viszont nem tudott két atmoszférával továbbítani, tehát csaknem az egészet állandóan forgatva, forró vizet képzett. Na, most mi lesz? Sok-sok internetezés, telefonozás, de semmi eredmény. Egyetlen szerelő, akit felleltem, de ő is csak beszerel, nem javít.

Kezdtem kétségbe esni. Imádkoztam, rimánkodtam: “Uram! Ha Te nem segítesz - kész, mehetek világgá. Minden lehetséges a hívőnek, segíts hitetlenségemen! Aki Hozzád fordul, azt semmiképpen ki nem veted, s ugyan, ki máshoz fordulhatnék is? Uram, azt ígérted: követőidet jelek kísérik, többek közt, hogy amikor kezüket betegekre vetik, azok meggyógyulnak. Úr Jézus! Beteg a motor, segíts meggyógyítani! Bár erős fenntartásaim vannak a neoprotestáns közösségek futószalagszerű kézrátételeivel szemben, kételkedvén azok Tőled való indíttatását illetően valahányszor, de ha nincs ellenedre Uram, gyermeki hittel így imádkoznék kivételesen. Egyáltalán nem mantrázó varázslásként, hanem a Beléd vetett bizalom kizárólagos megnyilvánulása alapján. Könyörülj rajtam Istenem!”

Így alázkodtam meg a Mindenható előtt, Tőle várva és remélve a választ, miközben megnyomtam a piros pöttyöt az érintőpulton. Néhány mp. és a rendszer helyreállt, volt víz. Családtagjaim csodálkozására mondtam: kézrátétellel imádkoztam, és az ÚR meggyógyította.

Itt lenne a helye a happy and-nek, de jön egy csavar a történetbe. Talán a Mindenható elvárta volna, hogy mindezt az örömhír vasárnap mindjárt megosszam a gyülekezettel, s együtt dicsérjük Őt szeretetéért, kegyelméért. Nem történt meg, sőt, még egy nyamvadt facebook bejegyzést sem produkáltam. S talán Isten koppintott ezért az orromra. Mindenesetre, kedden reggel a szokásos járatomban nyitom a kerti csapot, vízért a baromfinak - s döbbenten tapasztalom: gőzölgő meleg víz folyik. Bunkerbe le. Zúg motor, nem lehet leállítani. Csak a villanyóra-szekrényes kismegszakító lekapcsolása állítja meg. Ám az újabb felkapcsolással az eredmény ugyanaz.

Nálunk szinte mindennap megy a mosógép. Most is szükség lenne rá, fiam másnap menne szolgálatba. Mielőtt indulok a napi teendők miatt fel a lakótelepre, mondom hitvesemnek: “A jelek szerint tényleg a végét járja a vízszivattyú. Most bekapcsolom, s majd a mosás végén le kell kapcsolni. Járok, kelek, s mire hazajövök, kiderül: megy a motor, de víz ki tudja, mióta nincs. Tűzforró a szivattyúház.

Hasonló lelkiség, fohász, kétségek, mint anno, csütörtökön. Nagy nehezen, addig nyomkodom a képernyőt és sózok oda ököllel a masinának, hogy végre leáll, nem zúg. Pillanatnyilag ez is sikerélmény. Locsolókannával öntözgetem a forró vasat.

Kisvártatva, bunkeres magányomban megkísérlem indítani a motort. Ötször, tízszer, tizenötször. A motor ugyan nyekeregve dolgozik, de víz sehol. “Uram, ha nem segítesz, meghalok. Nélküled csupa kudarc az életem. Könyörülj rajtam!”

S ekkor - utólag talán tényleg Égi sugallatnak mondható - eszembe jut: olyan ez, mint az előző, hidroforos időben, amikor levegősödött a rendszer, s újra kellett tölteni. A szivattyúház előtt az utolsó, colos műanyagcső ék-alakú csatlakozóját próbálom lazítani. Enged, lecsavarható. Körülményes a hozzáférés, a kannából a töltögetés nagyobb része a földre jut, de úgy érzem; ha erre indított az ÚR, akkor ennyi elég. Összerakom az idomot, s fohászkodó lélekkel megnyomom a piros gombot. És hallelujah 4-5 mp. múltán jön és megy a víz. Sőt, miután jól kieresztettük a csapokat, s rengeteg levegőtől szabadult a rendszer a víznyomás közben - a csap elzárást követően le is állt a motor, eredeti módon működött.

Pillanatnyilag is ez a helyzet. Áldott legyen az ÚR mindörökké!

 

Murphy törvénye szerint ami el tud romlani, az el is romlik. Milyen jó, hogy Isten szeretettörvénye képes ezt felülírni.

 

 

2020. július. 5. Mihálovics Zoltán

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!