Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által. Mert amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért. Hiszen még az igazért is aligha halna meg valaki, bár a jóért talán még vállalja valaki a halált. Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk. Ha tehát már most megigazított minket az ő vére által, még inkább meg fog menteni minket a haragtól. Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által. Sőt ezenkívül még dicsekszünk is az Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki által részesültünk a megbékélés ajándékában.
Róm 5,1-11.
ÉRTÉKEN FELÜLI
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)
A gyülekezetünk hölgy tagjainak egy csoportja minden karácsonykor ellátogat egy női börtönbe, hogy a bennlakóknak Isten üzenetét vigye, és ajándékokat osszon. Idén az életfogytig tartó elítéltekhez nyertünk bebocsátást. Soha nem fogom elfelejteni annak a nőnek az arcát, aki a cella rácsain keresztül hidegen és reménytelenül nézett rám. Az élete egy alig 5 m2-es cellára korlátozódott, ahol csak egy asztal, egy ágy és a legalapvetőbb tisztálkodási felszerelés fért el. Egy brutális tette miatt elvesztett mindent, valójában az életét is eltékozolta.
Valami máson is megakadt a szemem. A hölgy cellájának külső falára valaki egy papírcédulát ragasztott, amin ez állt: "Ne dobd el." Fogalmam sincs, mire vonatkozott, de valahogy ösztönösen a cellában lakó rabra gondoltam. Az ember nem egy árucikk, amit megtartunk vagy eldobunk kedvünk szerint, hanem egy örök értékkel rendelkező teremtmény.
Mivel mindenki értékes, Isten önként odaadta Jézust, hogy megmentsen minden embert az örök haláltól. Jézus a Lk 19,10-ben emlékeztet, hogy azért jött, hogy "megkeresse és megtartsa az elveszettet". Senki, még a cellában lakó hölgy sem tehet olyan rosszat, hogy ez a megváltás ne lenne érvényes rá.
Imádság: : Szerető Istenünk, segíts úgy tekintenünk minden emberre, ahogy te látod őket. Jézus nevében. Ámen.
Senkit nem lehet eldobni.
Larry Thomas (Texas, USA)
