10 A fáraó közeledett. Izráel fiai pedig föltekintettek, és látták, hogy az egyiptomiak utánuk eredtek. Ekkor nagy félelem fogta el őket, és segítségért kiáltottak Izráel fiai az ÚRhoz. 11 Mózesnek pedig ezt mondták: Nincs talán elég sír Egyiptomban, hogy a pusztába hoztál bennünket meghalni? Mit tettél velünk, miért hoztál ki bennünket Egyiptomból?! 12 Nem megmondtuk neked még Egyiptomban, hogy hagyj nekünk békét, hadd szolgáljuk az egyiptomiakat?! Mert jobb nekünk, ha az egyiptomiakat szolgáljuk, mint ha a pusztában halunk meg! 13 De Mózes így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg ma az ÚR benneteket! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. 14 Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg! 15 Akkor ezt mondta Mózesnek az ÚR: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak. 16 Te pedig emeld föl a botodat, nyújtsd a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon menjenek át Izráel fiai a tenger közepén. 17 Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején, harci kocsijain és lovasain. 18 Majd megtudja Egyiptom, hogy én vagyok az ÚR, amikor megmutatom dicsőségemet a fáraón, harci kocsijain és lovasain. 19 Ekkor elindult az Isten angyala, aki Izráel tábora előtt járt, és mögéjük ment. Elindult az előttük levő felhőoszlop is, és mögéjük állt. 20 Odament Egyiptom tábora és Izráel tábora közé, és az a felhő, amely világítani szokott éjjel, sötét maradt, ezért nem közeledtek egymáshoz egész éjszaka. 21 Mózes kinyújtotta kezét a tenger felé, az ÚR pedig egész éjjel visszafelé hajtotta a tengert erős keleti széllel, és szárazzá tette a tengert, úgyhogy a víz kettévált. 22 Izráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe, és a víz jobbról-balról falként állt.
2Móz 14,10-22.
RETTEGŐ NÉP
Mózes így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg ma az Úr benneteket. (2Móz 14,13)
Amikor a zsidók menekültek Egyiptom királyától, a Fáraótól, sok akadállyal kellett szembenézniük. Mózes vezetésével, a Fáraó seregétől üldözve a Vörös-tengerhez értek. A menekülés legkisebb esélyét sem látva megijedtek, és ennek hangot is adtak. Istennek azonban kész terve volt, és nem hagyta veszni őket. És ez még csak a kezdete volt mindannak a csodának, melyeket a zsidó nép később átélt. Isten azt akarta, hogy Mózes és a nép bízzon benne, és higgyen abban, hogy ő képes megszabadítani őket az egyiptomiaktól.
Ma is megáll ez az igazság. Isten nem akarja, hogy félénkek és ügyetlenek legyünk. Isten szabadítást készít akkor is, ha semmilyen út nem létezik. Nem számítanak a körülményeink sem, emlékezzünk Jézus szavára Lk 18,27 alapján: "Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges." Bármivel is kerülünk szembe, Isten nem fogja hagyni, hogy egyedül maradjunk.
Imádság: : Istenünk, ne hagyd, hogy a félelem megbénítson, sokkal inkább hadd tudjunk szárnyalni a benned való hit és bizalom által. Jézus nevében kérünk. Ámen.
Ma milyen akadállyal kell szembenéznem?
Yvonne Mutch (Oregon, USA)
