Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse Jézust, és ezt kérdezte: "Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Ő pedig ezt mondta neki: "Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?" Ő pedig így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz." Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: "De ki a felebarátom?" Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?" Ő így felelt: "Az, aki irgalmas volt hozzá." Jézus erre ezt mondta neki: "Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj."
Lk 10,25-37.
TEHERHORDOZÁS
Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét. (Gal 6,2)
Öt hónapig Spanyolországban éltem, és a misszionáriusok gyermekeit tanítottam egy iskolában. Bár az ottani családok szívélyesen fogadtak, a szabadidő hiánya visszatartott attól, hogy alaposabban megismerjem őket, mígnem egy fertőző vírusos betegség le nem terített.
Nem akartam senkit terhelni, így megpróbáltam gondoskodni magamról. De miután majdnem elájultam az egyik nap az orvosi rendelőben, zokogásba törtem ki. Phil, a sofőröm, és az iskolaszék vezetője csak hallgatta a panaszaimat: a bűntudatot, hogy el kell hanyagolnom feladataimat, a magányosság érzését barátok és család nélkül, és hogy nem vagyok képes még egy jó ételt sem főzni magamnak. Amikor befejeztem, adott egy zsebkendőt, és megígérte, hogy segíteni fog.
Aznap este az egyik misszionárius egy doboz filmet küldött át. A következő három hétben valaki mindennap eljött egy meleg étellel, hogy mosson rám, és beszélgessen velem egy kicsit. Ahogy most visszatekintek, ezek a hetek jelentik a spanyolországi tartózkodásomnak talán a legszebb emlékeit.
Mindig emlékezni fogok azokra a kedves emberekre. És arra a leckére is, amelyet tanítottak nekem: Krisztus testének egyik feladata az, hogy hordozzuk egymás terheit.
Imádság: Irgalmas Édesatyám, kérlek, segíts észrevennem azt az embert, akinek terhe hordozásában segíthetek. Ámen.
Beteg voltam, és meglátogattatok. (Mt 25,36)
Sara Matson (Minnesota, USA)
