"Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe. Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük, és nyert másik ötöt. Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik kettőt. Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét. Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük. Eljött az, aki az öt talentumot kapta, odavitte a másik öt talentumot, és így szólt: Uram, öt talentumot adtál át nekem: nézd, másik öt talentumot nyertem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! Odament az is, aki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot adtál át nekem: nézd, másik két talentumot nyertem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! Odament hozzá az is, aki az egy talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, tudtam, hogy kérlelhetetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál. Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van, ami a tied. Ura így válaszolt neki: Te, gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam? Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal kaptam volna vissza azt, ami az enyém. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van. A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."
Mt 25,14-30.
ELÁSOD A TALENTUMAIDAT?
Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van az, ami a tied. (Mt 25,25)
Helyettesítő lelkészünk prédikációja segített megérteni, mit is jelent valójában a talentumokról szóló példázat (Mt 25,14-30). Mivel én mindig csak úgy gondoltam a talentumokra, mint pénzre, nem értettem, miért volt ura annyira mérges, amiért a szolga elásta a talentumát. Mert hát végül is nem vesztette el a pénzt. De a prédikációból megértettem, hogy a talentum nem csak pénzt jelenthet, hanem minden Istentől kapott képességünkre is vonatkozik.
Erről az új értelmezésről András jutott eszembe, aki egy átlagos halász volt, de használta az adottságait, hogy embereket Jézushoz vezessen. Elvitte a testvérét, Simont (Péter) Jézushoz (Jn 1,41), és ő találta meg a gyereket, akinél volt öt kenyér és két hal, amikor Jézus ötezer embert megvendégelt (Jn 6,7-9).
Amikor elmélkedtem a Szentíráson, nyilvánvalóvá vált számomra, hogy mindannyian kaptunk Istentől képességeket, melyekkel Isten országáért munkálkodhatunk, bármilyen csekélynek is tűnjenek ezek az ajándékok. Isten bármily apró tehetségből csodálatos dolgot tud kihozni.
Imádság: Drága Urunk, köszönjük az ajándékainkat és képességeinket, amiket tőled kaptunk. Add, hogy a te dicsőségedre tudjuk használni őket! Ámen.
Hogyan tudok a talentumaimmal Isten országáért munkálkodni?
James C. Seymour (New York, USA)
