Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük. Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma! Számolgatom, de több a homokszemeknél, és a végén is csak nálad vagyok.
Zsolt 139,13-18.
ISTEN SZERETETT GYERMEKE
Hogyan tudnátok hinni ti, akik egymástól fogadtok el dicsőséget, de azt a dicsőséget, amely az egy Istentől van, nem keresitek? (Jn 5,44)
Családommal misszionáriusként szolgálunk Tanzániában. Lányomat, Oliviát el szoktam kísérni az iskolába egy háromkerekű bajajin, ez szolgál itt helyi taxiként. A sofőrök legtöbbször csendesek, vagy csak rövid beszélgetésbe elegyednek. Egyik nap azonban az egyik korholni kezdte Oliviát, hogy gyengén beszéli a szuahéli nyelvet. Még engem is letolt, hogy nem tanítottam meg jobban.
Kiraktuk Oliviát az iskolánál. Később azt mondtam neki: "Sajnálom, hogy az a taxis olyan durva volt hozzád". Zavartan nézett rám: őhozzá goromba? Észre sem vette. Elcsodálkoztam. Talán olyan biztonságban érezte magát a jelenlétemben, hogy ez a kritika el sem ért hozzá?
Ó, mennyire vágyom én is ilyen biztonságra! Szeretném abban a bizonyosságban élni életem, hogy Mennyei Atyám oltalmaz, és abban a tudatban, hogy a bírálatok nem számítanak, mert Isten igazságossága vesz körül.
A Jn 5,44-ben Jézus rámutat a lényegre: a Teremtőnk határozza meg az identitásunkat, nem a kritikai észrevételek. Engedjük, hogy Isten szava többet számítson, mint az emberek bírálatai. Igazi értékünket a szerető Mennyei Atyánktól nyerjük.
Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy önértékelésünk benned gyökerezzen, ne pedig mások véleményében! Ámen.
Isten szeretett gyermeke vagyok; ez határozza meg életemet.
Michelle Laura Heed (New York, USA)
