Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért. Akinek pedig világi javai vannak, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, abban hogyan maradhatna meg az Isten szeretete?
Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és igazsággal. Ebből tudható, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket, hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. Szeretteim, ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt; és amit csak kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves őelőtte. Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fia, Jézus Krisztus nevében, és szeressük egymást, ahogyan erre parancsolatot adott nekünk. Aki pedig megtartja az ő parancsolatait, az őbenne marad, és ő is abban; és hogy ő bennünk marad, azt a Lélektől tudjuk meg, akit nekünk adott.
1Jn 3,16-24.
ELHÍVATÁSUNK AZ ADAKOZÁS
Akinek világi javai vannak, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, abban hogyan maradhatna meg az Isten szeretete? (1Jn 3,17)
Egy helyi fa- és vasárú cégnél dolgozom, ami néhány más üzlettel is rendelkezik Közép-Texasban. Rendszeresen előfordul, hogy az egyik üzlet átküld árut a raktárából a másiknak, amire annak szüksége van. Ez mindig arra emlékeztet, Isten hogyan szólít fel bennünket, hogy törődjünk egymással.
Isten tudja, hogy szükségünk van ennivalóra, ruhára, fedélre, és ezeket a Teremtőnk meg is adja (Mt 6,31-33). Általunk ad választ mások imájára és arra hív, hogy megosszuk a szükségben lévőkkel, amink van (5Móz 15,11). Ha eleget teszünk Isten elhívásának, és segítünk másoknak, megmutatjuk, hogy élő a hitünk, és Isten választ ad a szükségben lévők imáira (Jak 2,15-17).
Ahányszor egy másik üzlet számára gyűjtöm össze az árut, erre gondolok: Isten munkálkodik, hogy betöltse a szükséget. Amikor Isten azt kéri, osszam meg a vagyonomat, tárgyaimat, vagy időmet valaki mással, én magam lehetek tanúja, Isten hogyan válaszol meg imákat. Nem csak másoknak áldás az, ha adok, hanem én is jobban megértem Isten szeretetét. Ha adok, magam is kapok. És ha adok, az Urat szolgálom (Mt 25,40).
Imádság: Drága Istenünk, segíts meglátnunk a szükséget körülöttünk! Tégy képessé, hogy alázattal és nagylelkűen tudjunk adni! Ámen.
Amikor Isten többet ad, mint amire szükségem van, akkor valójában az adakozásra szólít.
Michael Kimmel (Texas, USA)
